A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

HŐGYE István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc

A GAZDÁLKODÓ KAZINCZY FERENC 155 rakni. Nagy gondjában más megoldást nem látott, mint a sok pénzen összegyűjtött könyveit adta el: „Égetvén, mint az eleven szén éget az adósság, noha Creditoraim nem sürgetnek, mert intereseket fizetem rendesen, most minden könyveimet, amik nélkül ellehetek eladom.. ."

36 A könyvtárat, melytől nehéz szívvel, de kénytelen volt megválni a pataki kollégium vásárolta meg 2000 forintért.

37 1810-ben úgy jutott 400 Ft-hoz, hogy egyik szőlőjét elcserélte. „Eladta Széphalmon lakos Tekintetes Kazinczy Ferenc Úr a Kis Szárhegyen lévő Szőllőjét ... Városunkban (t. i. Sátoraljaújhelyen) lakos Dobai Imre Úrnak Két Ezer Négyszáz Rhénesforintokon szokott vinculum alatt.. ."

3

: Ugyanakkor, mivel fő jövedelmét a borból szerezte, egy másik szőlőt vett a város távolabbi hegyén, olcsóbban. „.. .Eladta városunkban lakos Kassay Sámuel Úr a' Nagy Köves Hegyen lévő Szőllőjét Széphalmon lakos Tekintetes Kazinczi Kazinczy Ferenc Úrnak és Élete Párjának Mlgos Gróff Török Sófia Asszonynak örök áron Kétezer Nro. 2000 Rforintokon, szokott vinculum alatt.. ."

39 Ez a szőlő hiányos, rossz gondozású és a várostól távolabb volt, viszont közel volt Kazinczy másik szőlőjéhez, tehát a csere előnyös volt számára és valami pénzhez is juttatta. Maga és megbízott emberei jól értették a módját, hogy hiányos, „elparlagult" szőlőt, hogy lehet és kell megjavítani. Másik szőlőjében borháza is volt, ahol a szüret gondosan és biztonságosan történhetett. Nagyon érzékenyen érintette őt is (mint minden szűkölködő középbirtokost, akik a napóleoni háborúk adta gabonakonjuktúrát gazdasági és földrajzi helyzetük következtében nem tudták kihasználni) a pénz devalvációja. Kétségbeesésében így panaszkodott: „... A' Bankó czédulák eránt érkezett parancsolat bennün-ket földig vert ... közel vagyunk az elsüllyedéshez.. ."

40 Már csak jó bortermésre, szerencsés, gazdag évre, érsemlyéni jószágainak gyors szaporodására gondolhat, ami megszabadítaná nagyon sok gondjától. Az 1811. évi bortermése bővebb volt az előzőeknél, évi terméséről így számítgatott: „Termett 1811-ben a Köveshegyen 5 1/2 hordó szín borom 6 puttón aszúm A 6 puttón aszúra kell egy hordó szín bor 1 puttón aszú 150 F. 1 hordó bor 300 F. Tehát 6 puttón aszú : 900 F. 1 hordó szín bor : 300 F. 1200 F."

41 Ez év termése nemcsak bővebb, de jobb is volt a szokottnál, hiszen a törkölyre töltött csigert is jónak találta, Virág Benedeknek küldött belőle és így újságolta el a félig-bor jóságát: „.. .most ivám meg belőle egy csészével ... s mondhatom az olly erős bor, hogy máslásnak az az fél Tokajinak neveztethetik. Az én szőlőm isteni levet ád, de abban is mutatja, hogy jó szőlő, hogy keveset terem, mint minden ami jó. Bár annyit adna, hogy adósságaimból kifeselhetnék.. ."

42 Már ekkor látta, hogy a bortermelés önmagában nem hoz elég jövedelmet, ezért próbálta a gazdálkodásnak más módjait is. Csikókat akart szerezni, de pénze nem volt hozzá, ezért bort ajánlott cserében „... az Erdélyi sok ménest