A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

HŐGYE István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc

A GAZDÁLKODÓ KAZINCZY FERENC \ 53 fizetéseit nagy szegénységiben is, ha kellett kölcsönökből, de Újévre mindig előteremtette.

15 Szőlőművelőivel volt csak bizalmatlanabb, pincéjébe nem engedte lejárni cselédeit sem, főleg az 1814. évi pincerablás után.

16 Felesége gyakrabban perelt a cselédekkel és a szófogadatlanokat el is kergette. Később azután maga kérte férjét visszafogadásukra, ami mindig sikerrel járt, mert Kazinczy elve az volt, hogy „... a háznál nem az Űr az Úr, nem az Asszony az Asszony, hanem a' ház java az úr: de ha a' nyomtató ló belé harap a' kalászba, azért a' lovat el nem kergetem. Csak hív legyen cselédem és ne alkalmatlan, én a' régi magyar szokás szerint örökös kenyeret adok neki, mert beszerzi ő azt nekem... "

1? Távoli birtokrészeinek bérlőiben, intézőiben megbízott, egészen baráti viszony alakult ki közte és a petneházi birtokát irányító Szűcs Dániel között, olyan, mint nagyapja házánál volt, akinek „pásztorai (úgy) számolnának el, amint magoknak tetszett."

18 Ha anyagilag tehette volna, úgy élt volna, mint jómódú nagyapja, aki „vagyonával keveset gondola, ménese, gulyája, nyájai örömére voltak, nem haszonra. ... Szérűje gazdagon rakva asztagokkal, széna és szalmakazlakkal, pincéje tele borral, vermei élettel, 's ezeket szükség idején inkább nyitá meg a rászorultaknak hitelbe 's kamat nélkül, mint a nyerekedőknek fizetésért..."

19 A kezdő gazda. Kazinczy tanulmányainak befejezése után a kassai tankerülethez került iskolafelügyelőnek. II. József halálával azonban a császár intézkedéseit eltörölték, az ő hivatali állását is megszüntették. Az ekkor már 31 éves férfit anyja házasságra sürgette, gazdag lányt remélve házastársnak. Határozott terve volt, hogy anyjától jussot kér és Széphalmon házépítéshez kezd. Anyja 1790 őszén, szüretkor megígérte fiának, hogy segít az építkezésben, „... követ, fát, napszámost ingyen ad hozzá. ... Szüret után mindjárt hozzáfogtak a fák és cserjék irtásához, s megkezdték az építőanyagok hordását. Mintegy húsz holdnyi területet keríttetett körül, kiirttatta, hogy szántóföldje, rétje, szőlője, gyümölcsöse, veteményese és méhese legyen angol ízlésben... "

20 Kúriáját a Szerencsyek szinyei háza mintájára készíttette, ami a környék legrangosabb háza volt abban az időben. „.. .Ez 1791-ben már be vala zsindely ezve, 1792-ben beboltozva kevés szoba híján .. ."

21 1793—94-ben több gazdasági épületet építtetett a ház köré, de nem rendezkedhetett be, mert Martinovicsék letartóztatása után őt is elfogták és hosszú börtönbüntetésre ítélték. A börtönben töltött évek idején József öccse vette át a gazdaság irányítását, Ferencet jogos örökségéből is kitúrta. A börtönben is sokat gondolt gazdaságára, tervezgetett, utasításokat adott: „.. .Parancsoljon Asszonyanyám Timár János Gazdámnak, hogy vetésemre, kertemre jó gondot viseljen, hogy pinczémnek baja ne legyen..."

22 Nagybátyjának, aki azt tudakozta, hogy lovait eladja, vagy megtartsa-e, így válaszolt: „.. .Minthogy a' tél nagy volt 's a' széna és abrak drága, azt lehet reményleni, hogy jól elkelnek..., de minekelőtte olcsón adódjanak el inkább megtartom... "

23 Mikor még azt sem tudta, hogy kivégzik vagy kiszabadul e valaha börtönéből, öccsének írt üzenetében ilyen apróságokra is gondolt: „... Az öcsémet arra kérem, hogy múlván a föld fagya, azokat a fákat, melyeket elfogatásom előtt a kert útjaira temettettem el, ültettesse egy sorba valami olly