A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

134 DOBROSS Y ISTVÁ N lamint mind a' hat ajtók és négy ablakok, minden Asztalos és Lakatos 's Üveges munkával jól el-látva vas gáterekkel 5 szőr. Egyik szobában van egy tsinosan el készült öntött vaskályha 6 szór. Ezen említett háznak a' végibe van egy deszka oldalú sindelyel fedett fa-szín. éhez járul a kuglizó szín is a' mely szinte végig sindelyel fedve, golyóbis le-botsájtó tsatornával ellátva, valamint a' bal-oldalról levő kuglizó is tsak úgy van mindezekéi és színei együtt is el látva, mint a' jobb oldalon való, ezek szerint mind a' kettő haszonvehető állapotban van. 7 szer. Továbbá van még az udvaron, egy három Ölnyi hosszú két felé rekesztett fás komora, deszka oldallal kerítve és sindellyel be fedve, valamint hozzá való ajtókkal is el-látva 8 szór. A' háznak minden fa és kő épületei, valamint az udvaron lévő kő burkolás is jó és egész haszonvehető állapotban van. 9 szer. A' kertet minden tekintetben maga valóságában haszonvehető állapotba adtuk által. A bemutatott inventárium alapján több épületből álló, épületenként több, különböző funkciót betöltő komplexum került a csizmadiák tulajdonába. Az udvar jobb (rendőrkapitányság felé) és bal oldalán (Szemere utca irányában), valamint a telek hátsó részén (csaknem Mindszent község határáig felnyúlva) helyezkednek el azok az építmények, amelyek a fogadó tartozékaiból és kisegítő épületeiből néhány év alatt céhek árulóhelyeivé, árucsarnokaivá alakulnak. Az összeírás szerint a telek jobb oldalán egy épületben a Kandia utcára néző szoba, az udvar felé hasonlóan két szoba-konyha-spajzból álló egység van. A bejárati kapu bal oldalán helyezkedik el az emeletes Kávéház, amely földszinti része egyszerű berendezéssel van ellátva. A kávéfőző kandalló, egy szekrény és egy kályha mellett 3 asztal, 8 festett szék, 6 lóca és tekeasztal volt benne. A konyhából nyílik a pincér szobája, amely konyhával, s belőle nyíló második szobával képez egységet. Ennek a szobának az udvarra is van kijárása. E földszinti épületegység alatt pince található. Az emeleten egymásba nyíló ajtókkal 2 szoba helyezkedik el. A berendezések lakó, vagy tárgyalóhelyiségre utalnak. A szobához belső karzatos táncterem, majd ebből nyíló oldalszoba kapcsolódik. Az emeleti részen hasonlóan van konyha és spájz, ami öszszefügg az épület korábbi fogadó jellegével. Az épületnek ezt a jellegét erősítik az udvar hátsó részének építményei, a padlásos kocsi szín, 2 istálló, fa-szín, fáskamra, kettős árnyékszék és kuglizó hely. Ezen a részen említ az összeírás egy kisméretű házat, amely három kis szobából és pitvarból áll. Feltehetően ezt a kiszolgáló személyzet birtokolta. A nagyméretű épületkomplexum formáját és elhelyezkedését a telken az 1893-ban készült térkép már feltünteti (4. kép). Az épület az összeírás szerinti formájában a miskolci színháztörténetben is szerepet kapott. 1843-ban a tűzvész során közel ezer ház, s közöttük a színház is leégett. „Míg a színház épült a színészek nyáron a Csillag és Korona vendéglők kertjében, télen a csizmadia céh áruló helyén s a Korona vendéglő termében ütötték fel sátrukat" — írja Keresztessy S. 1903-ban, részben viszszaemlékezéseire, részben írásos dokumentumokra hivatkozva.

64 A csizmadia céh árulószínje már természetesen nem a Sötétkapu feletti egykori árulóhelyi-