A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

A MISKOLCI CÉHEK ARULOSZINEI \ 35 4. kép. A Kandia utca—Mindszent utca és Szemere utca terének beépítettségi állapota 1893-ban ség, hanem a Kandia utcai épület, illetve a csizmadiák tulajdonában lévő Csillag vendéglő kertje. Miskolczi képek c. tárcasorozatában Veresköm I. erről írja, hogy „már az 1840-es évektől kezdve volt egy nyári színháza Miskolcznak, mely a Csillag vagy Fábián kertben állott. Ez volt akkor a leghíresebb mulatóhely. Nem nagy, de még akkor is szép kert volt az. Elöl mindjárt a bejáratnál megkezdődött a szép, s magas fák hűs s enyhet adó sora, melyek alatt falóczák s asztalok hosszú körbe s megterítve várták a zöldet s ízes ételeket kereső publikumot. Beljebb gyönyörű hársfák lombjai alatt, szőlőlugasok között vitt az út hátra, az arénába. Itt játszottak nyárban a miskolczi színészek; itt ösmertem meg én is színről-színre a nemzeti színészet régi koronás úttörőit — még akkor mint szegény napszámosokat; itt lelkesültem az öreg Barthával, itt csodáltam Lendvait, itt méláztam Déryné dalain; innen az istálló háta mögül, vagy akarom mondani a vár kapujából jött elő a „Formentériai" remete, itt a palánk mellett dévajkodott Don Caesar de Bazán, és itt a rács mellett húzott a hátamra vagy hármat az öreg Rácz bácsi, mikor fizetés nélkül akartam a domb tetejére, vagy is a karzatra állani. Előadás után a színészek és a publikum nem