A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

1 1 g DOBROSSY ISTVÁN bavevő céhtagok a helyiség részvénybirtokosai lettek. A részvények családon belül öröklődtek, s adásvételi jellegük, folyamatos értékesítésük éveken belül differenciált résztulajdonosi viszonyt alakított ki. A tulajdonban való részesedés mértéke a színen belül meghatározta az árulóhelyek elosztását, ill. birtoklását. A piacon levő mészárszékek kialakulására 1550-ben utal az első adat. Eszerint Mehmet pasa felégette Literáti Deák János házát, amely a Piac utcán Tánczos István szomszédságában és a Piac mellett való utca sarkán volt. Miután Literátit megölték, s utódja nem volt, vagyona a koronára szállott. T. Ferdinánd a házat és a hozzá tartozó telket mészárszék alapítására a városnak adományozta.

15 Ez volt a Piac első mészárszéke, amely a 19. század végéig fennállt. A mészárszék a Grassalkovich-szerződést megelőzően a város tulajdonában volt. Mivel a mészáros céh 17—18. századi iratai az 1845-ös, majd az 1878-as árvíz során részben megsemmisültek, az árulószínre vonatkozó adatok a városi jegyzőkönyvekben maradtak fenn. A jegyzőkönyvekben a csizmadiák árulószínje melletti mészárszékről 1741-ben történik említés. „A csizmadiák színje alatt (ti. mellett) levő üres szék... fa épületű megavult Boltnak, kőrakással leendő meg építtetését Városunk hova hamarább bizonyos alkalmatossággal Eperjesi Kőműves Mesternek, áznak megéppíttetésének eífectuatioja iránt írni és véghez is vitetni el nem mulattya."

16 A fából készült bolt átépítésére 1755-ig nem került sor, azt követőleg pedig 1768-ban már az uradalom építtetett 4 bolthelyiségből álló épületet és mellé vágóhelyet a Szinva partján. A céh irataiban megmaradt árendás szerződések a koronauradalommal kapcsolatosak. A szerződések egy mintára készültek, többségük nyomtatott. Ezek tanulsága szerint nemcsak az árenda volt magas (évi 1500 Rhfrt), hanem húshiány esetén az uradalom pénzbeli büntetést is kilátásba helyezett. A koronauradalommal az első szerződést 1755. október 24-én kötötték meg 3 évre, majd 1758-ban megújították. Az uradalom a mészárszéket nyilvános árverésen adta bérbe a legtöbbet fizetőnek. A székek bérletével együtt járt a vágóhely használata, valamint a város felső végében egy uradalmi legelő, amelyet az uradalomhoz tartozó valamennyi mészárszék bérlője használhatott azután, ha az uradalom a szénát betakarította.

17 A koronauradalom piactéri négy székének egyikében 1804-ben tűnik fel az első zsidó mészáros, bizonyos Bródi Farkas, aki 1808-ban a hitközség elnöke lett. 1808-ban, majd 1811-ben Róth József zsidó mészáros a négy mészárszék közül már kettőre köt bérleti szerződést. A mészárszékkel nemcsak itt, hanem városszerte állandó problémák voltak. A hatóságok és a mészárosok közötti villongások csak a 19. század végén simultak el, s csupán azután szűnnek meg, amikor 1891—92 között 75 000 Ft költséggel a Sajóparton felépül a Közvágóhíd.

18 A mészárosok és csizmadiák árulóhely kapcsolatára, az 174l-es adatra visszatérve annyi bizonyos, hogy ekkor a csizmadiák színje és a mészárszék szomszédos volt. Tekintettel az 1755-ös összeírásra, amely a Sötétkapu feletti árulószínre utal, részben erre, de nagyobb valószínűséggel a Rákóczi utca 1. számú ház derékszögben beforduló szárnya után álló építményre gondolhatunk. Ez kb. a Rákóczi utca 3. alatti ház helye, ahol kőoszlopokon nyugvó, deszka oldalakkal ellátott, zsindelyezett fedelű árulószínt említ az összeírás.