A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

113 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETI ADATOK A MISKOLCI CÉHEK ÁRULÖSZÍNEINEK 18—20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ DOBROSSY ISTVÁN A miskolci céhek múzeumban őrzött iratanyagában a jegyzőkönyvek, számadáskönyvek és naplók, vándorkönyvek és mesterlevelek mellett külön csoportot képviselnek a periratok. A céhek peres iratanyagában minden esetben megőrződtek az ingatlanra, ezen belül is az árulószínekre és a gyűléstartó termekre vonatkozó dokumentumok. Ezekből a céhek gazdasági és pénzügyi helyzetére, az áruértékesítés jellegére és körülményeire, valamint az árulószínek közös használata alapján a céhek egymásközötti kapcsolatára, a céhek és a város, a céhek és a diósgyőri koronauradalom viszonyára vonatkozóan tárhatunk fel új ismereteket, összefügéseket. E forrásanyag bemutatása és elemzése lehetőséget ad arra, hogy a céhek történetével összefüggésben vázoljuk Miskolc középkori eredetű piacterének beépülését, ennek következményeként a céhes árulószínek kiszorulását a piac pereméről, s új árulószínek kialakulását a város perifériáján. A 19. század II. felében létrejött új árulószínekhez nemcsak az egyes céhek története kapcsolódik, hanem számos más ipartörténeti, politikaés társadalomtörténeti, kereskedelem- és általános kultúrtörténeti esemény is kötődik. A céhtörténet alapján ezeket az eseményeket alábbiakban a Sötétkapu környékének házaihoz, valamint a Kandia utca (Rudas László u.) épületeihez kapcsolva kívánom bemutatni. Miskolc kézműipari és mezőgazdasági termékcseréjének fóruma, másrészt a város és a környező települések kereskedelmi kapcsolatának, az áru értékesítésének évszázadokon keresztül központi helye a Theátrum, Sokadalom vagy Derékpiac volt.

1 A Derékpiac a mostani Sötétkapu és a Szinva vonala közötti, egykor közel tízezer négyzetméter kiterjedésű középkori piachely volt, amely a Széchenyi utca mostani déli oldalát a piactér környéki szakaszon is magába foglalta. A város kereskedelmi jelentőségének növekedésével a Derékpiacot övezve, a Sötétkaputól keleti irányban az Alsó Piac, a mai Városháztérig pedig a Felső Piac alakult ki. A Piac utca, Alsó Piac, Derékpiac, Derék utca helymegjelölések, vagy utcanevek a kereskedés, áruértékesítés színterére utalva a 16—18. századi adatokban általában a középponti piacra, szórványosan az Alsó és Felső Piacra, utalnak.

2 A Sokadalom vagy Derékpiac a 17. századtól kezdve, folyamatos beépítések eredményeként összezsugorodott. Mostani formája lényegében a 18. század végére, 19. század elejére alakult ki. A piacot a főutcától elválasztó, 1771-ben készült épületkomplexumot, amely kereskedő boltot, boltozott kaput és mellé közvetlenül kapcsolódó korcsmát 8