A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VERES László: Adatok az avasi egyház 16–19. századi gazdálkodásához

ADATOK AZ AVASI EGYHÁZ GAZDÁLKODÁSÁHOZ 103 Az 1825-ben kivetett egyházi adó mintegy háromszorosa volt az 1784. évinek, mikor 2 forint volt a felső határ, s mintegy 8—9 szerese az 1816. és 1819. évinek, mikor az első osztályokba tartozók 0,6—0,8 forintot fizettek. 1836-ban ismét csökkentették az adóösszeget, de ez is magasabb volt az 1784. évi adónál. Ekkor 3 classisba osztották a református adófizetőket. Classis egy főre kivetett adó fizetők száma I. 2 forint 24 krajcár 278 II. 1 forint 12 krajcár 791 III. 30 krajcár 1113.

81 1842-ben ismét emelték az adókat. I. classis 6 forintot fizetők 235 fő II. classis 3 forintot fizetők 551 fő III. classis 1 forint 15 krajcárt fizetők 1114 fő.

82 1845-ben visszatértek az 1825-ben alkalmazott adórendszerhez.

83 Az egyházi adók emelése kezdetben nem sok reményre jogosította a presbitériumot, nem járt a kívánt eredménnyel. 1819-ben a kivetett adónak csak a fele folyt be, 405 forint 1 krajcár.

84 Az adóemeléseknek a 19. század 30—40-es éveiben érződött a hatása. 1842-ben már 4455 forint 30 krajcár adót szedtek be, mintegy tízszeresét az 1819. évinek.

85 * A 18. században az egyházi adó mellett a másik jelentős jövedelemforrás az egyházi szőlőkből termelt bor volt. Ennek szerepe a 19. század elejére teljesen háttérbe szorult. A legtöbb jövedelmet adó szőlőket eladták, pl. a bedegvölgyi szőlőbirtokot 200 vonás forintért adták el Balajthy Jánosnak.

86 A szőlőművelésben az ingyen zsellérmunkát feles-napszámos munkával pótolták. 1828-ban az egyház szőlőiből 110 5/6 hordó borjövedelem származott, de ennek felét, 55 hordó bort a feles művelőknek adtak ki.

87 Az egyház gazdálkodásában a bortermelés eddig betöltött szerepét az egyház jelentősnek mondható ingatlantulajdonai vették át, ezek biztosították az egyház számára a stabil tőkét, melyeket szükség esetén el lehetett adni.

88 1844-ben pl.: az Ispitály utcai ingatlanukért 802 forintot kaptak.

89 Az avasi egyház 16—19. századi gazdálkodásának vizsgálata tulajdonképpen az egyház gazdasági modelljének megalkotásához vezetett. A gazdálkodás során végbement folyamatok eredményeinek leegyszerűsített, sematikus ábrázolása lényegében a legfontosabb összefüggések megvilágítása. Az avasi egyház a két hullámban és két időperiódusban lejátszódó reformáció eredményeként lett a 18. század elejéig Miskolc egyetlen parochiális egyháza. Az egyház vallási funkcióinak teljesítése, a feudalizmuskori Miskolc életében betöltött ideológiai-kulturális szerepe gazdasági fejlettségének függvénye volt. Az avasi egyház a 16. század közepéig csupán egyike volt Miskolc