A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
K.VÉGH Katalin: Régészeti adatok Észak-Magyarország i.sz. I-IV. századi történetéhez
88 K. VÉGH KATALIN Szabadság téren, 179 Szilvásváradon, Garadnán;, 180 s a quád telepeken, Szobon és Zebegényben 181 is. Bóna I. a szobi anyagban is megtalálható, bekarcolt háromszögekbe ékalakú benyomásokkal alkotott díszítésmódot quádnak, s quád kapcsolatok révén a II. század fordulójától a III. századig vandál területen is előfordulónak tartja. 182 A bekarcolt cikk-cakk mintás töredéket a III. század első felére keltezi, a rovátkolt peremeset a II. század végére, III. század kezdetére. A beszúrásos, körömbenyomásos kerámiamaradványokat általánosan elterjedtnek látja a II. században a quád, vandál, sőt a markomann telepeken is. Az X formájú barázdát jellegzetes quád díszítő elemként említi, amely a II. században fordul elő gyakran. 183 Ez a durva kerámia megtalálható Kelet-Szlovákiában, 184 Nyugat-Szlovákiában az ún. puchovi kultúra területén, 185 morva területeken, 186 Dél-Lengyelországban 187 is. E nagy területi elterjedésre M. Lamiová—Schmiedlová is rámutatott. Megfigyelése szerint ez a kerámiaanyag a korai és késő római korban egyaránt előfordul, azzal a különbséggel, hogy a késő római korban jobban iszapolt és a korai szürkével szemben».inkább barna, barnás-vörös színű. Miután nagy területen elterjedt, nem lehet ethnikumhoz kötni. Lehetséges, hogy az őslakosságra lehet visszavezetni, de La Téne-kori keletkezésére eddig nincs bizonyíték. 188 Helyben kialakult kerámiának tartja. Több csehszlovák kutatóval együtt azon a véleményen van, hogy ebből alakulhatott ki a szláv kerámia, bár készítőinek szláv-volta eddig még nem bizonyított. 189 7. Sötétszürke, finomabb kerámia Az eddigiektől eltérő, többnyire fényezett, finomabb, valószínűleg nem a mindennapi használatra készült kerámiát tárgyaljuk itt. Az ismertetett anyagban 4 db benyomkodott-gödröcskés töredék van: IV. t. 11. (Hét), XI. t. 5. (Miskolc—Rendező pályaudvar), XVI. t. 12. (Miskolc—Szirma-Sóskás), XX. t. 10. (Sajókeresztúr—Malomszer). Miskolc— Szabadság-térről is közöltünk ilyen edényrészeket. 190 Hasonló díszű, IV. századra keltezett edényt ismerünk a szőnyi római temetőből és a nógrádverőcei római erődítményből. 191 Bóna I. megfigyelése szerint ezt a díszítésmódot a késő császárkorban, a III— IV. században az egész germán területen alkalmazták. 192 A quád 193 és a vandál 194 lelőhelyeken egyaránt megtaláljuk. A XIV. t. 17. sz. töredék benyomott díszítéséhez a nyugati germán anyaghoz kapcsolódó, s a II. század második felétől a III. század első feléig keltezett szőnyi edényt említjük párhuzamként. 195 A XVI. t. 10. sz. három benyomott ponttal díszített csészetöredékhez (Miskolc—Szirma-Sóskás) hasonló edényeket a Przeworsk-kultúra területén találunk. 196 Függőlegesen és ferdén árkolt cserepek: XII. t. 9. (Miskolc—Szirma-Ósenke), XXII. t. 7. (Sajókeresztúr—Sajó-menti homokbánya). Miskolc—Szabadság-térről ismerünk még ilyen darabokat. 197 Hasonlóan árkolt edények Dőlné Lovcice-n (Alsólóc) kerültek elő, amelyek a III. század első felére keltezhető, általánosan elterjedt elbai germán formák. 198 A Kazárról említett urna az egyik Dőlné Lovcice-i edényhez hasonlít árkolása, s főleg ovális bütyökdíszei révén. 199 A másik kazári edénytöredék is ehhez a típushoz tartozik. Árkolt, de más jellegű a
