A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

K.VÉGH Katalin: Régészeti adatok Észak-Magyarország i.sz. I-IV. századi történetéhez

RÉGÉSZETI ADATOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGRÓL, I—IV. SZÁZAD 87 csernyahovi kultúrát az i. sz. II—

V. századig.

174 Salamon Á. a zalkodi telepet a III. század végétől az V. századig keltezte.

175 Ehhez a kerámia-csoporthoz tartozik még néhány edénytöredék: II. t. 3., VIII. t. 5., XI. t. 9., XX. t. 2. (kihajló pereműek), II. t. 9., V. t. 2., X. t. 7., XV. t. 9., XXI. t. 5. (duzzadt peremű táloldalrészek), XV. 1.13. (koncentrikusan barázdált fenéktöredék). 6. Durva házi kerámia Többnyire kézzel formált, különböző díszítésű, szürke, szürkés-barna, általában kihajló peremű fazekak illetőleg töredékeik alkotják a római kori kerámiaanyag zömét. Díszítésük szerint csoportosítjuk a közölt leleteket. Beszúrt, benyomott gödröcskések: I. t. 3—5., XV. t. 3—5., XVIII. t. 11., XXI. t. 1., XXII. t. 6. Korongolt töredékek is kerültek elő hasonló díszítéssel: II. t. 1., XVII. t. 7., XX. t. 5., fekete, finomabb anyagú: IV. t. 6. Nagyobb, kerek ujjbenyomásos töredékek: VI. t. 3., VII. t. 6—7., XII. t. 1., XVIII. t. 13., XX. t. 6., XXIII. t. 9. Hejcéuj)l és Szirmabesenyőről, a Sajó partszakadásából is van ilyen cserép. Körömbenyomásos töredékek: XI. t. 6., XVI. t. 4., XXII. t. 9. Körömbenyomásos sor alatt bevágott fenyőág-mintával: XXII. t. 4. Benyomott fenyőág-mintás: IV. t. 3., IV. t. 12. Egymást keresztező vagy cikk-cakkba bekarcolt vonalakkal: VI. t. 8—9., XI. t. l.,XVII. t. 10., XXII. t. 2., 5. A XX. t. 7. sz. töredéknek a peremén van bevágás. Ékalakú benyomásos edényrészek: XV. t. 2., XVI. t. 3., XX. t. 8. (fényezett, sötétszürke), XXI. t. 2—3. Egyenes vonalból kiinduló háromszögek fölött ékalakú benyomásokkal: XXII. t. 3. Bekarcolt háromszögekben ékalakú benyomásokkal: XX. t. 9. Ferde, egymással párhuzamos bevágásokkal: XII. t. 2. Ujjbenyomásos perem: XV. t. 7., bevagdalt perem: XVI. t. 11., XXIII. t. 10. Négyszögletes benyomásokkal díszített aljrész: XV. t. 8. Apró négyszöges benyomásos fültöredék: XV. t. 11., oldalrész: XVII. t. 9. Ehhez a csoporthoz soroljuk az Ózd vagy Ózd környéki kis csuprokat (XVIII. t. 12., 14.), a Tokajról vagy környékéről származó kis edényt (XXV. t. 12.), a bodrogkeresztúri csészét (II. t. 8.), a kistokaji csésze töredékét (VII. t. 3.), a Miskolc—Betonárugyárból való aljrészt (X. t. 5.) és néhány durva, kihajló peremrészt (III. t. 5., XVIII. t. 8., XIX. t. 4., 5., XXII. t. 1.). A kerámiamaradványok egy részén bekarcolt hullámvonallal találkozunk. Ezt a díszítést többféle töredéken látjuk. Durva, többnyire vastag oldalrész: IV. t. 1., 7., XI. t. 8., XX. t. 4., XXIII. t. 6., finomabb, szürke, vastag: IV. t. 9., XVII. t. 11., XIX. t. 6., korongolt szürke: XVII. t. 2., XXII. t. 10., XXIII. t. 2. Ezek a durva, vastag töredékek minden bizonnyal a római kori telephez tartoznak, s valószínűleg még a IV. t. 9., XVII. t. 2. és a XIX. t. 6. sz. darab is ide sorolható. A kezdetleges hullámvonaldíszes cserepekből és orsógombokból álló kis csitári telepanyagot a IV. század második felére keltezik.

176 A durva hullámvonalas anyagtól eltérő, s inkább az avar vagy szláv kerámiához kapcsolható a XVII. t. 11., XXII. t. 10. és XXIII. t. 2. sz. töredék, amelyek a római kornál későbbi települési szintből kerülhettek a római kori anyagba. A tárgyalt durva kerámiával megegyező leletanyag a többi észak-magyarországi telepen is előkerült: Ózdon, 177 Miskolcon a Sötétkapunál

178 és a