A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
K.VÉGH Katalin: Régészeti adatok Észak-Magyarország i.sz. I-IV. századi történetéhez
84 K. VÉGH KATALIN országon is. Észak-Magyarországon az említetteken kívül a szilvásváradi, árkai, garadnai, 110 Miskolc-sötétkapui, 111 Miskolc-Szabadság-téri, 112 ózdi 113 és a szajlai 114 telepen kerültek még elő ilyen edénytöredékek. 2. Dák jellegű kerámia Csonkakúpalakú csésze töredéke Miskolc-Szirma-Sóskáson került elő (XVI. t. 2.). Miskolc-Fecskés-szögről ismerünk egy hasonló dák csészét egy füllel, ujjbenyomásos girlandos szalagdísszel. 115 Miskolc-Szirmán, a Fáskertben az egyik sírban is találtak egy hasonló, de magasabb tálkát (XIII. t. 17.), amely a dák formára vezethető vissza. Ez a csészeforma a dák kerámia egyik jellegzetes darabja. Általában egy vagy két füllel készültek. Az Alföldről Négyesről, 116 Jánosszállásról, 117 Kiskunfélegyháza környékéről 118 ismerünk ilyen, fülnélküli edényt. Füllel Gyomáról, 119 Budapest-Tabánból, 120 majd Szlovákiából Streda nad Bodrogomról (Bodrogszerdahely), 121 Zemplínből (Zemplén), 122 Presovból (Eperjes), 123 Nitráról (Nyílra) 124 közöltek csészét. St. Foltiny Ausztria területéről, Müllendorfból ismertet hasonlót. 125 A dél-lengyelországi Lipica-kultúra területén is előkerült hasonló edény. 126 Legelterjedtebb Dáciában. 127 A dák jellegű anyag másik csoportjához tartoznak a durva fazék-töredékek, amelyeken benyomott díszű szalag, bütykök vagy ujjbenyomások vannak. Ujjbenyomásos szalagdísz van az Aggteleken (I. t. 6.), Miskolc-SzirmaSóskáson (XVII. t. 1., 3.), Miskolc-Dudujkán (X. t. 8.), Ónodon (XVIII. t. 9.) és a Hangonyban előkerült töredéken. Bevagdalt borda látható a Pányokon talált darabon (XIX. t. 3.) és a szirmabesenyői hombáron (XXIV. t. 7.). Bütyökdíszes töredékeket ismerünk Kistokajból (VII. t. 2., VIII. t. 7., IX. t. 4.), Ónodról (XVIII. t. 7.),Putnokról (XIX. t. 7.). Ujjbenyomásos sor bütyökkel egy kistokaji edénytöredéken (VII. t. 1.) van. Ez az edényfajta gyakran fordul elő dák területen, 128 de előkerült Szlovákiában is: pl. Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely), 129 Zemplín (Zemplén) 130 lelőhellyel, de megtaláljuk a Lipica-kultúra területén is. 131 Dák jellegű még a XI. t. 4. sz. kis csupor is, Miskolc-Fűtőház területéről. 3. Pannóniai import kerámia Az ismertetett leletanyagban több terra sigillata töredék van. A IV. t. 4. sz. Felsőzsolcán került elő, i. sz. 150—180 között keltezhető. Az V. t. 3. sz. kistokaji tál 138—180 közötti időben készült. A szintén kistokaji töredékek közül az V. t. 5. sz. a III. század első harmadából, a IX. t. 5. sz. 194—233 közötti időből való. Az V. t. 4. sz. töredék korát nem lehet meghatározni. Terra sigillata töredék Észak-Magyarországon még Árkáról, Garadnáról, Miskolcról, Szirmabesenyőről, Szilvásváradról, 132 Szécsényből, 133 Balassagyarmatról, Ipolytölgyesről, Letkésről és Zebegényből 134 származik. Valamennyi, meghatározható darab a III. század első feléből való. A terra sigillaták a markomann-háborúk után, a II. század utolsó évtizedeiben, de főleg a III. század első harmadában, az igen jelentőssé vált pannóniai kerámia-export révén jutottak el a barbaricumba. 135 A felsőzsolcai és
