A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

K.VÉGH Katalin: Régészeti adatok Észak-Magyarország i.sz. I-IV. századi történetéhez

RÉGÉSZETI ADATOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGRÓL, I—IV. SZÁZAD 83 Fegyverek Sarkantyú Gibártról és Muhiról ismert (XVIII. t. 1.). Hasonlók a Heves megyei darabok. Sarkantyúpár származik Sírokról," továbbá Szabolcs megyéből Kanyarról és Kékeséről, s egy sarkantyú közelebbről ismeretlen lelőhelyről.

100 A sarkantyú a vandál harcos temetkezések jellemző lelete, de vandál sarkantyúk quád területre is eljutottak. Ezt bizonyítja pl. a Senné-n (Nógrádszenna),

101 Mohelnice-n,

102 Puchovon és Deménová-n (Déménfalu)

103 előkerült darab. Használatuk ideje Bóna I. meghatározása szerint a II. század utolsó harmadára, a III. század első felére tehető.

104 A szobi vas sarkantyúk quád készítmények lehetnek a III. század végéről, a IV. század elejéről.

105 Pannóniából Brigetio (Szőny), Arrabona (Győr), Csákberény, Intercisa (Dunaújváros), Sárszentlőrinc lelőhellyel ismerünk germán sarkantyúkat.

106 A Muhin előkerült vandál sarkantyút a III. század közepétől a III. század végéig keltezhetjük.

107 Bóna I. szerint egyedülálló hasding-vandál típus.

108 Kardot Miskolc — Szirma-Fáskert egyik sírjából ismerünk (XIII. L 16.). Lándzsa az említett gibárti leleten kívül szintén Miskolc-Szirma-Fáskertben került elő (XIII. t. 7.). Ide soroljuk még a késeket is: XIII. t. 6., 15., XIV. t. 2., 6—7., XVI. t. 6. Kerámia 1. Kelta jellegű kerámia A bemutatott leletek között grafitos fazéktöredék van Kistokajról (VIII, t. 1—2., IX. t. 1.), a kistokaji határból, Miskolc-Dudujkáról, Sajókeresztúrról. Fésűs, de nem grafitos cserepek a sajókeresztúri homokbányából származnak (XXI. t. 6—7.). Szürke, korongolt táltöredékek a kistokaji anyagban találhatók (VI. t. 7, VII. t. 4., VIII. t. 3—4., IX. t. 2—3.). Behúzott peremű, korongolt, szürke táltöredék Miskolc-Szirma-Sóskáson (XVI. t. 1.), Ónodon (XVIII. t. 2.) került elő. Ide soroljuk a kézzel formált, behúzott peremű táltöredékeket is. Ilyen tál, alján két bütyökkel, a kistokaji leletek között van (VI. t. 5.). Töredékek Fancsalról, Hangonyból, Hidasnémetiből származnak. Megjegyezzük, hogy a kézzel formált, behúzott peremű tál-típussal a szkíta kori kerámiában is találkozunk. A kelta korban is előfordul, majd később a római korban az egész germán területen megtalálható. Ekkor tehát már nem kifejezetten kelta edénytípusról van szó. Kistokajon előkerült még egy szürke, korongolt oldalrész jellegzetes kelta, bepecsételt díszítéssel (VIII. t. 6.). A kora római kori telepek anyagában gyakran előfordulnak kelta vagy kelta jellegű kerámiamaradványok Kelet-Szlovákiában

109 és Észak-Magyar6*