A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

SELMECZI KOVÁCS Attila: Csűrtípusok Észak-Magyarország középső területén

CSÜRTÍPUSOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁG KÖZÉPSŐ TERÜLETÉN 525 felső határolója azonban az eredeti ereszvonal, a koszorúgerenda. Védelmi célból a csűr kapuja fölé az ereszvonal megtoldásával leppentőt, mozgatható tetőrészt, ereszt szerkesztettek. Az ilyen bejárattal rendelkező csűröket leppentyűs csűrnék, nevezték (6. kép). A bejáratot védő mozgatható tetőrész csak a fából épített csűrökön fordul elő. Az egykor oldalt leeresztett tető az újabban épített csűrökön ritkán található meg, a fedél az egész épület felett egyforma ereszmagasságú.

33 Az egyenes, tagolatlan tetősíkú csűrökön kívül régebben nagyobb számban használtak torkos csűröket, amelyek tetőtere a középső helyiség felett kiszélesedve előreugrott. A torkos csűr eredeti alakjában alaprajzilag is mutatott csekély eltérést, mert a csűrfolyosó a tárolóhelyiségek elé nyúlt 2—3 méter hosszúságban. A bejárat oromzata ezáltal középen helyezkedett el. Torkos szerkezettel a faépületek készültek régen, azonban az újabb építőanyag felhasználásával is nagyobb térhatású, mutatósabb csűröket tudtak emelni. A torkos csűr tágas folyosója miatt a hagyományos szemnyerésre alkalmasabb volt, mert 4—6 lóval lehetett a tágas csűrfolyosón nyomtatni. A munka helyigénye miatt a nagybirtokok csűrjeit hasonló elv alapján építették (15. kép).

34 A nagyobb gabonakészlettel rendelkező parasztgazdaságok számára a legelőnyösebb szerkezeti forma a torkos kiképzésű épület. A torkos csűrök tárolóhelyiségei magasabbak a folyosó tetőszerkezetének felemelése miatt. Általában a 4 méter fölötti ereszmagasság is megkülönböztette ezt a formájú csűrt az osztatlan tetősíkútól. Újabban építették a torkot egy tárolóhelyiséggel is, amely esetben az oldalfalakat végigdeszkázták (Sajónémeti). A torok mellett a tároló75. kép. Vályogból épült uradalmi csűr (1890). Bükkszenterzsébet, Heves m. Selmeczi Kovács Attila felv.