A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

SELMECZI KOVÁCS Attila: Csűrtípusok Észak-Magyarország középső területén

CSÜRTÍPUSOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁG KÖZÉPSŐ TERÜLETÉN 523 forduló után fellendülő építkezéssel jelent meg. A kőépítkezés az Eger völgyében és a Hangony vidékén vált jelentősebbé a csűrök emelésében. Szarvaskő, Sirok, Fedémes, Felnémet, Bélapátfalva, Egerbocs, Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Uraj, Sáta helységekben találhatóak nagyobb számban kőből épített csűrök. A felhasznált kő a helyi adottságokat tükrözi. Építettek apróbb terméskőből, faragott kőből, vagy nagy tömbökbe vágott homokkőből csűrt 32 (12. kép). A kőlábakat a földre állították, ritkán alapozták. Az épületek helyiségeinek sarkain képezték ki a vályoghoz hasonló szélességű oszlopokat, amelyekre felül elfektetett gerendák tartották a tetőszerkezetet. A kőlábak közét sokszor szabadon hagyták, de előfordult, hogy deszkával vagy fonott vesszőfallal, lécával töltötték ki, sőt kaput is tettek rá. Urajon az egyik kőcsűr oszlopainak közét alkalmilag a felső gerendákhoz szögezett rudakra akasztott zsúpkévékkel töltötték ki. Ritkán a falakat teljesen felhúzták a falazott vályogépületek mintájára. A kőcsűrök építési idejét figyelembe véve, azok már csak a takarmánytárolásban játszottak szerepet néhány kivételével. Építési körzetük a vályogépítkezés területén kívülre esik. Téglacsűrök: A legújabb időben tűntek fel. Egyedül az iparosodott Ózd és Rudabánya környékén használták fel a téglát csűrépítésre. A környéken e\őá\\ított fehér téglából építkeztek. A téglacsűrök — az építőanyag hasonlósága miatt — a vályogcsűrökkel szinte megegyező alkatot, szerkesztési formát mutatnak. Használták ezt az építőanyagot lábas csűrök építésére is. A téglából 13. kép. Téglalábas csűr aláépített pincével. Hangony, Borsod m. Selmeczi Kovács Attila felv.