A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KUNT Ernő: A magyar népi temetők szemiotikai elemzése

484 KUNT ERNŐ 10. kép. Házaspár sírjelei a békési temetőből (1972) készülnek, amelynek megmunkálási módját a leginkább ismerik. Zemplénben a bükköt, Kunságban az akácot,

17 Ormánságban a tölgyet

18 faragják meg fejfának. A fejfa méretének, nagyságának jelentése. A fejfák mérete, egy temetőn belül egymáshoz viszonyított nagysága jelenthet: rangot, nemet és életkort. Györffy István szerint a Nagykunságban a fejfák nagysága, vastagsága mutatója az elhunyt földi jólétének.

19 Morvay Péter ezzel szemben azt állapítja meg az Ecsedi-láp vidékén végzett kutatásai alapján, hogy a fejfák nagysága főként az életben maradottak, a fejfaállítók vagyoni állapotát tükrözi, semmi kapcsolata nincs az elhunyttal.

20 A kétféle vélemény úgy látszik kiegyenlíthetőnek, ha a fejfa nagyságából nemcsak a holtakra vagy csak az élőkre, vonatkozó jelentést olvasunk ki, hanem a családra vonatkozót, amely egyesíti magában a holtakat s az élőket is. A fejfának e vizsgált jelentése mindenképpen csak másodlagos fontosságú, ezért nincs bizonyára egyértelműen jelölve. Bizonyos temetőkben

21 a fejfák méretbeli különbsége kifejezi a nemek közötti különbséget is. Különösen akkor szembetűnő ez, ha egy síron férj-feleség fejfája együtt látható. A férfi fejfája mindig vaskosabb, magasabb (olykor díszesebb is), mint a nőé. Ez többé-kevésbé megfelel az életben a két nemet megkülönböztető jeleknek, s kiváltképp megfelel testalkatbeli különbségüknek. Ugyancsak a nagyságkülönbség fejezheti ki a gyermek és a felnőtt közötti különbséget. Ugyanúgy, ahogy az életben a felnőttek világának kicsinyített másai