A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

FÜGEDI Márta: A mezőkövesdi kékfestő műhely

A MEZŐKÖVESDI KÉKFESTŐ MŰHELY 47310. Matyó területen a kékfestő ágynemüként való felhasználása csak az első világháború előtt volt ismeretes. A matyók egyébként főleg surcnak használtak kékfestőt, ez egészen a kivetkőzésig^ általános volt a viseletben. Szentistvánon a század elején volt divatos a nyakbavaló festőkendő sárgavirágos bordűrös mintával. Tardon hordták a rámás kékfestő kötőt és hátrakötős festő fejkendőt. A testállót készítették még apróvirágos kékfestő kelméből. 11. Vö. Domonkos O., 1964. 130. IRODALOM Domonkos Ottó, 1959—1961. Adatok a miskolci festő céh megalakulásához. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, III. 79—85. Domonkos Ottó, 1961. Fejezetek a nyugat-magyarországi kékfestés történetéből I. Ethn., LXXII. 200—236. Domonkos Ottó, 1964. Fejezetek a nyugat-magyarországi kékfestés történetéből II. Ethn., LXXV. 121—154. Domonkos Ottó, 1969. Haladó mozgalmak tükröződése a kékfestés mintakincsében. Arrabona 11. 177—199. Domonkos Ottó, 1971. A csornai kékfestő műhely. Arrabona 13. 110—167. Domonkos Ottó, 1972. A pápai kékfestő múzeum. In.: Műszaki Múzeumok Veszprém megyében,, Veszprém, 7—23. Domonkos Ottó, 1974. A kisipar néprajzi kutatása. Ethn., LXXXV. 18—34. Győrfy István, 1956. Matyó népviselet. Budapest Horváth Terézia, 1972. Kapuvár népviselete. Néprajzi Közlemények, XVI—

XVII. 482. Malonyai Dezső, 1922. A magyar nép művészete V. A palócok művészete. Budapest Nagy Dezső, 1958. Kékfestés és textilminták. Cegléd Sági János, 1905. Dunántúli kékfestés. Népr. Ért. VI.