A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KATONA Imre. A sárospataki habán kerámia-receptkönyv tanulságai

A SÁROSPATAKI HABÁN KERÁMIA-RECEPTKÖNYV-TANULSÁGAI 421 egyszerűbben és kevesebb ellenállással ment végbe, mint az ország többi ré­szein. Bár a sárospataki fazekasságnak a habán művességgel való közvetlen kapcsolata ugyan mindmáig nem bizonyított, néhány adat azonban kétség­telen mutatja, hogy a két művesség között kellett valamilyen — esetleg köz­vetett — kapcsolatnak lennie. Már Román Jánosnak is feltűnt az a sajátos fluktuáció, mely a sárospataki fazekasok között a XVIII. század elején végbe­ment: „A pataki fazekasok... a habánok idejében nem lakhattak a mai Faze­kas soron, de .. .még Nagy-Patakon sem ... egészen 1735-ig. 1712-ben vi­szont Kis-Patakon, a Bodrog bal partján találunk hat fazekast, akiknek száma a század végéig fokozatosan fogyott, de még 1785-ben is akad belőlük a régi helyen. Ugyanakkor szaporodó számban találjuk őket 1735 tájától Nagy­Patakon, pontosan a habánok telepe alatt, tehát a mai Fazekas sor városfelőli végén. Jó ideig csoportosan helyezkedtek el ott, csak a XVIII. század végén kezdett településük a mai Fazekas sor hosszában nyúlni, bizonyára a műhelyek számának szaporodása következtében. „Érdekes, hogy az ugyanezen évtize­4. kép. Korsó, XVII. század második fele

Next

/
Thumbnails
Contents