A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

VERES László: Az 1918-19-es forradalmak miskolci eseményei a plakátok tükrében

AZ 1918—19-ES FORRADALMAK MISKOLCI ESEMÉNYEI 371 szaka alatt a plakátok túlnyomó részét a törvényhatósági bizottság adta ki, többnyire Szentpáli polgármester aláírásával. Március 21 után Szentpáli neve ritkábban szerepelt a plakátokon. A cseh megszállás időtartamától eltekintve a népbiztosok a plakátok aláírói elsősorban. Ezek a jelenségek konkrét tényekre utalnak, a régi városi közigazgatási szervek háttérbe szorulására, a proletárhatalom szerveinek kiépülésére, hatékonyságára. A Tanácsköztársaság kikiáltása ténnyé tette a két miskolci munkáspárt, a Szociáldemokrata Párt és a kommunisták szervezetének egyesülését Bár a tiszta proletárhatalom kiépítése sok kívánnivalót hagyott maga után e kérdésben is, de a két párt egyesülése a forradalmi változás alapját jelentette. A szociáldemokraták befolyása alatt álló Reggeli Hírlap a miskolci változások sajátos jellegére utal akkor, mikor a két munkáspárt találkozását az „entente" hatásának tulajdonítja.

32 Nem forradalmi változásról beszéltek, pedig nem az országos jelenségek hatására játszódtak le a változások, hanem a konkrét megyei események is a forradalom permanens voltát bizonyították.

33 A népbiztosok, Groszmann, Reisinger, Szeder és Pelyhe aláírásával felhívást intéztek „Borsod megye és Miskolcz város dolgozó népéhez", melyben a Tanácsköztársaság támogatására szólították fel a lakosságot (64. 4.kép). Hirdetményben ismertették a statárium rendeletet (66). Március 23-án „egész nap folynak a jelentkezések a hűségeskü letételére. A város épületein vörös lobogókat lenget a tavaszi szél".

34 A Forradalmi Kormányzótanács utasítására a város és a megye vezetését 3—3 tagú Direktóriumra bízták.

35 Ugyanakkor a városi tanács Szentpáli polgármester vezetésével a „continuitás érdekében" fennmaradási szándékát nyilvánította ki.

36 A cseh megszállásig terjedő időszak rendkívül fontos intézkedések végrehajtását követelte volna meg. Ennek ellenére nagyon kevés intézkedéseket tartalmazó plakát látott napvilágot. Más információs eszközök kerültek előtérbe. A helyi sajtó közölte a felhívásokat, rendeleteket, s a könnyen terjeszthető röplapok a hírközlés hatékonyabb eszközének nyilvánultak. Másrészt a forradalom hatalmi szerveinek kiépítési problémái elvonták a figyelmet a lakosságot közvetlenül érintő kérdések aktualizálásától. Kétségtelen, hogy óriási erőfeszítéseket tettek az ipari üzemek szocializálására,

37 a közellátás zavartalan biztosítására,

38 de ezeket a központi irányítás szintjén végezték. A rossz értelemben vett diktatúra jelei mutatkoztak, s ezt a párt feloszlatására irányuló törekvések is bizonyítják.

39 Érdekes összehasonlításra ad alkalmat a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság kezdeti időszakában megjelent plakátok számának összehasonlítása. 1918 október végén és november elején 24 plakát látott napvilágot. A miskolci Tanácsköztársaság első szakaszában a cseh megszállásig csak 5 plakát jelent meg. Ekkor elsősorban nem a Miskolcon nyomtatott plakátok informálták a lakosságot a változásokról, hanem a központilag terjesztettek. A polgári forradalom kezdetén a plakátok a tömeghangulat süllyesztésére törekedtek, míg a Tanácsköztársaság kezdetén a tömeghangulat magas szinten való tartását biztosították. Ekkor nem tapasztalható a stabilizálás törekvése, a rend a „ne bántsd a másét" felszólításod szerepeltetése. Míg a polgári forradalom plakátjai a hazafias kötelességre hivatkozva felhívásaik betartását kérik, addig a Tanácsköztársaság plakátjai elrendeltek, parancsolták. Nem