A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

DOBROSSY István: Kereskedelmi kapcsolatok és hitelviszonyok Miskolcon a 19. század végén

340 DOBROSSY ISTVÁN Borsod—Miskolci Hitelbank összehasonlítási év Alaptőke Tartalék- és különtőke Betét összeg Váltó Zálog Évi összes forgalom 1891 1895 1900 1910 200 000 200 000 400 000 1 200 000 22 516,50 26 369,32 3 251,55 64 171,34 74 170,88 1 075 000,00 530 000,00 974 782,96 1 190 318,38 3 780 038,24 8 433 465,64 946 240,53 1 206152,54 2 334 376,16 8 315 515,61 44 382,00 35 105,00 102 509,00 9 071 790,00 8 868 025,04 12 309 318,38 26 553 399,52 7 Miskolci — Takarékegylet összehasonlítási év Alaptőke Tartalék- és különtőke Betét összeg Váltó Zálog Évi összes forgatom 1871 29 000 145 497,15 56125,00 27 583,00 1 116 928,81 1875 122 358,80 4 036,07 132 783,98 101 872,90 33 760,00 2 456 008,24 1880 243 341,60 5 438,39 4 040 990,54 391 192,92 66 053,00 3 393 552,02 1885 250 000 13 834,15 5 000,00 844 068,36 820 628,92 52 496,00 4 475 351,10 1890 250 000 22 790,56 3 000,00 5 411 648,65 1 039 321,01 56 961,00 1 415 567,59 1895 200 000 35 108,63 17 500,00 9 147 806,17 936 302,82 31 726,00 1 992 662,95 1900 400 000 188 472 96 4 440 380,05 1 584 518,81 90 495,00 22 367 673,00 A miskolci pénzintézetek adatait értékelve jelentősnek kell tartani a tőkefelhalmozódás területén az 1890—1900 közötti időszakot. Egy évtized alatt az alaptőke kétszeresére (674 000 frt-ról 1 392 000 frt-ra), a tartaléktőke öszszege pedig nyolcszorosára (109 837 frt-ról 873 538 frt-ra) növekedett. A betétek összege 10 858 212 frt-ról 19 000 343 frt-ra, a váltótárca 3 554 535 frtról 8 068 157 frt-ra, a zálogok összege (a Takarékpénztár kivételével) 154 535 frt-ról 270 784 frt-ra növekedett. Ehhez az évi forgalom több, mint tízszeres emelkedése kapcsolódott (27 996 033 frt-ról 149 421 723 frt-ra). A pénzintézetek évi forgalmáról, a növekedő alap- és tartaléktőkéről, valamint az ipari befektetések viszonylagos lassúságáról arra következtethetünk, hogy a kistételű, gyorsan megtérülő és rizikómentes befektetések uralkodóak. Erezhető az 1870-es évek nagy megrázkódtatásokat okozó eseményeinek hatása is. „A legutóbbi válságnak káros hatása ma, tehát majd tíz évvel bekövetkezése időpontjától számítva, még mindig észlelhető. Nyilatkozása a vállalkozási szellem lanyhaságában, az ipari termelésre kért tőkék drágaságában van, mi ismét annak a jele, hogy nálunk még mindig talál a tőke teljesen biztos, s elég jelentékeny kamatlábat biztosító elhelyezést."

24 Az agrárválság, az 1872. VIII.