A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

DOBROSSY István: Kereskedelmi kapcsolatok és hitelviszonyok Miskolcon a 19. század végén

KERESKEDELMI KAPCSOLATOK ÉS HITELVISZONYOK 337 9. rövidáru kereskedő 20 10—11. bőrkereskedő 17 10—11. ruhakereskedő 17 12. borkereskedő 16 13. szeszkereskedő 15 14. kávés 14 15. lisztkereskedő 12 16—17. gyapjúkereskedő 11 16—17. papír- és könyvkereskedő 11 18—19. cserép- edényárus 10 18—19. üveg- és porcelánkereskedő 10 20. Norinbergi divatkeresk. 9 21. üzérkedő 8 22. bútorkereskedő 7 23—24. bank-pénzintézet 6 23—24. ügynök 6 25—26—27. faedénykereskedő 5 25—26—27. kenderárus 5 25—26—27. posztókereskedő 5 28—29. kőszénkereskedő 4 28—29. nyersbőr kereskedő 4 30—31. lókereskedő 3 30—31. tőzsér 3 32. kender- és csepükereskedő 1 33. viaszkereskedő — A statisztika szerint elsősorban Miskolchoz kapcsolódva a szatócsüzletek száma emelkedik ki, és magas a rőfös-végkereskedő, a fűszer-, a termény-, a vegyes-, a kalapkereskedő, valamint a fa- és vaskereskedő üzletek, telepek száma. „A szatócs üzletek száma erősen gyarapodik Miskolczon, p. o. 110—120 körül variál, hasonlókép a falvakon, hol eddig üzlet alig volt, ma 2—3 szatócsüzlet áll fenn."

11 A szatócsok bírálata, s az ellenük való tiltakozás, határozatok, törvények sürgetése állandó kísérője az évi jelentéseknek. A tiltakozás oka, hogy „hátráltatják az erőteljes, közvetítő jellegű kereskedelmet."

12 Az átalakulás „.. .mely a közlekedési eszközök kiépítésével és kibővítésével jár, a központosítás, a lakosság emelkedő nagyobb mozgékonysága, a túlprodukció, az ezek alapján kiélesedő verseny, a közvetítő kereskedelem ellen irányuló áramlat— alapokai a kedvezőtlen helyzetnek", s ennek egyik következménye a kereskedelmi és ipari csődök évenként változó, de növekvő száma.

13 A nagykereskedelem és a szövetkezetek harca állandósult jelensége a 19. század végének. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi tőke felhalmozódását, a nagykereskedők irányító szerepét a szövetkezetek számának további növekedése kíséri. Az Iparkamara jelentése a századfordulón ennek már politikai vetületet is tulajdonít. „A szövetkezetek s az egész akció politikai és retrográd társadalmi törekvések álcája, modern s főként gazdasági jelleget öltvén az a harc, mely másként talán kudarccal végződnék. Egybeesnek e törekvések felekezeti áramlatokkal, melyek veszélyes voltát bizonyára fel kell ismerni éppen hazánkban."

14 22