A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

DOBROSSY István: Kereskedelmi kapcsolatok és hitelviszonyok Miskolcon a 19. század végén

336 DOBROSSY ISTVÁN A 19—20. század fordulójára a miskolci görög családok száma is nagyarányúan csökken. A borkereskedelem lehanyatlása mellett ennek természetesen számos más, évtizedekre visszavezethető okai is voltak.

4 A görögök helyét a piacok és vásárok szerepének csökkenésével, a kiskereskedelem vagy detailkereskedelem versenyének élesedésével, a fogyasztási szövetkezetek gyorsütemű alakulásával párhuzamosan, a kereskedelem fő irányainak megváltozása mellett veszik át más vállalkozók, elsősorban zsidó kereskedők.

5 A kereskedelem formáinak változására, a kialakuló egymás elleni harcra évenként utal a Kereskedelmi és Iparkamara évi összegező jelentése. A kereskedelemben fontos szerepet betöltő házalás a 19. század végére „kinőtt azokból a keretekből, amelyeket részére a régi szabályok s gyakorlat kijelölt", s a házalás indokolatlanul nagy jelentősége a detail kereskedők egyébként is éles versenyét méginkább felfokozta. A nagykereskedelem irányt szab a detailforgalomnak, a fogyasztási szövetkezetek alakítása pedig egyre szűkíti a kiskereskedő megélhetési körét.

6 A szövetkezetek alapítási ütemét jól érzékelteti, hogy az Iparkamara területén 1899-ben 24 fogyasztási szövetkezet alakult, s ebből 14 Borsod megye területén.

7 Ugyanebben az időszakban a Kereskedelmi és Iparkamara területén 374 szövetkezet tevékenykedett az alábbi megoszlásban:

8 2000-nél több házzal rendelkező helyen 16 1500—2000 házzal rendelkező helyen 12 1000—1500 házzal rendelkező helyen 7 500—1000 házzal rendelkező helyen 38 400— 500 házzal rendelkező helyen 26 300— 400 házzal rendelkező helyen 35 200— 300 házzal rendelkező helyen 55 100—200 házzal rendelkező helyen 110 50— 100 házzal rendelkező helyen 51 50-nél kevesebb házzal rendelkező helyen 24 A fogyasztási szövetkezet, mint a fogyasztók önkéntes egyesülése az áruk közös vásárlására és eladására, a nagykereskedelemmel szemben függő helyzetben van, ugyanakkor a kiskereskedő, ill. a kiskereskedelem hatókörét szűkíti.

9 A kereskedelemben kiéleződő harcot fokozza a szén, a fa, az anyagüveg és vasáruk térhódítása a terménykereskedelemmel szemben. Ez is részbeni összetevője a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásnak, annak, hogy az árukivitel észak—északnyugati iránya megváltozik, eltolódik a déli, délkeleti területek felé. Az áruértékesítéssel foglalkozó kereskedők arányszámai a következő képet mutatják ebben az időszakban.

10 szatócs 509 rőfös-végkereskedő 55 terménykereskedő 37 fűszerkereskedő 36 vegyeskereskedő 34 kalapkereskedő 27 fakereskedő 26 vaskereskedő 22