A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
JOÓ Tibor–ZSÓRY József: Tolcsva műemlékei
TOLCSVA MŰEMLÉKEI 221 került sor; Gönc gótikus temploma ugyancsak a XIV. században épült, a XVIII. század közepén és a XIX. század során többször és jelentősen átalakítják; Tárcái rk. templomának a tornya őrzi még a gótikus jegyeket és a XVII., valamint a XVIII. századi átalakítások hatásait, a templom hajója a XVIII. század második felében épült; Erdőbénye Szent Márton tiszteletére szentel templomáról is vannak XIV. századi adatok, a jelenlegi XVII., XVIII., és XIX; századi kiépítés és átalakítások emlékeit mutatja. Folytathatnánk a sort, de ez nem célja a jelen ismertetésnek, viszont indokoltnak tartjuk annak felvetését, hogy célszerű lenne a viszonylag kis területen a XIV. és XV. században felépült nagyszámú — gótikus emlékanyagunkban jelentős helyet elfoglaló — templom építési körülményeinek, történetének, alaprajzainak, faragványainak, mérműveinek stb. behatóbb és összehasonlító vizsgálata, az építészeti példák és (feltehetőleg) felvidéki mestereink, céheink tevékenységéhez újabb adatok gyűjtése. A tolcsvai templommal kapcsolatban meg kell még említenünk azt az 1806. márciusi eseményt, melyről több zemplénmegyei forrás ad hírt: „1806. március hó 14-ről 15-re virradón át Tolcsvark. templomában szállásolt a szent korona", melyet 62 tagú bandérium kísért ide. 105 A templom berendezései közül a déli oldalkápolnában levő barokk oltár, az északi oldalkápolnában található rokokó oltár említésre méltó. A klasszicista szószék, a főoltár és az egyéb berendezések nem képviselnek különösebb művészi értéket. A templomon 1954-ben végeztek helyreállítási munkálatokat, melyek során a megdőlt toronysisakot kijavították ugyan, de a szép gótikus ablakrácsokat sajnálatos módon lemeszelték. A torony képe az 1. számú felvételen, helyszínrajz a 2. képen látható. 2. Korabarokk kastélyépítészetünk egyik reprezentánsának tekinthetjük a Tolcsva Kossuth u. 63. szám alatti épületet, melyet Király udvari kastélynak, Rákóczi kastélynak neveznek. Az épületről Gerő László a következőket írja: „A várkastélyok építési korszakának a vége felé keletkezhetett a tolcsvai ún. Rákóczi-vár, melynek vastag falai, ritkán ülő és szélesen, vastagon kereteit, reneszánsz-korabarokk keretelésű ablakai, teknőboltozatos emeleti és dongaboltozatos földszinti helyiségei vannak. A két, emeleti boltozott, nagyméretű sarok-helyiség kastély-jellegű. Nem találunk az épület sarkain kiugró védőtornyokat vagy bástyákat, de a középen elhelyezett bejárati kaput a bejáraton belüli boltozott csarnokból kétoldalt szabályosan képzett, ferde irányú lőrések védik." 106 A szóbanforgó lőréseket a földszinti alaprajzról készített 3. képünk is mutatja. Ez a kastély különös figyelmet érdemel. Domboldalban, kiemelkedő, de mégis védett helyen megépített, hajdan nagy kerttel körülvett, egy emeletes épület. 26,28 méter hosszúságú, 12,70 méter szélességű hossznégyszögön emelkedő zárt tömb, mely mind méretarányaival, mind belső térsorolásával típusosnak tekinthető a XVII. század felső-magyarországi építészetben. E típus példájaként különösen sokat emlegetik a szakirodalomban a bethlenfalvi volt Thurzó kastélyt, mellyel nagyon sok egyezőséget találunk. Nagyon sok a hasonlóság a kékedi kastély régebbi részével és a fricsi kastállyal is. Bethlenfalván és Tolcsván a főhomlokzat felé 3—3 helyiség, a hátsó front felé pedig 4—4 helyiség