A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

JOÓ Tibor–ZSÓRY József: Tolcsva műemlékei

222 JOÓ TIBOR—ZSÓRY JÓZSEF helyezkedik el. A kékedi és a fricsi alaprajz lényegében csak abban tér el, hogy a két utóbbinál a főhomlokzat két sarkához aplicáltak egy-egy saroktornyot. Bethlenfalván és Tolcsván — de Fricsen is — a feljárat az emeletre a földszinti előtérből indul. A kékedi összehasonlításokat is a korábbi terepszint figyelembevételével kellene elvégezni. Az ablakosztás ugyan kissé eltér egymástól (Tolcsván 2+1+2; Bethlenfalván 2 + 3 + 2 ritmusú), de azonos nyílások kialakítására is lehetőséget nyújtottak a hasonló épületszerkezetek, falsíkok és térsorolás. A hátsó tractus (a mindnégy esetben két tractusos épületnél) mindegyiknél keskenyebb az első tractusnál. Bethlenfalván és a tolcsvai Király-udvari kastélynál még a falvastagságok is azonosnak tekinthetők (1,15—1,25 méteresek). Az említett épületek hosszúságának és szélességének aránya is megközelítőleg azonos, abszolút mértékben is kicsiny az eltérés. Nem célunk az azonosságok és hasonlóságok, valamint eltérések mélyrehatóbb részletezése, de a felsorolt adatokkal arra kívántunk reámutatni, hogy ennél a viszonylag csak kis mértékben megváltoztatott épületnél mennyire érvényesülnek az építészeti szempontból és történeti vont-a kozásban is zártabb területnek tekinthető Szepes, Sáros, Zemplén- és Abaúj megyei stílusfejlődési jellegzetességek és kölcsönhatások. A tolcsvai kastély ismertetését folytatva, érdekességként kell kiemelnünk a széles ablakállású homlokzati kialakítást, mely elsősorban kora-barokk épületeinket jellemezte, a későbbi barokk épületeinken az ablakok közötti távolság csökkent. A kevésbé védhető hátsó homlokzaton még kevesebb a nyílások száma. A kis számú ablakot nagyon szépen hangsúlyozzák a széles és vastag 3. kép. A Rákóczi kastély földszinti alaprajza