A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

DÉTSHY Mihály: Az ónodi vár korai építkezései

AZ ÓNODI VÁR KORAI ÉPÍTKEZÉSEI DÉTSHY MIHÁLY Az egykori Borsod megye várai közül a történelem folyamán Diósgyőr mellett a Miskolctól alig 20 km-re délkeletre, a síkságon álló Ónod játszotta — a XVI. sz. végétől már mint végvár — a legfontosabb szerepet. Ismételt pusztulása és szándékos rombolása ellenére is Diósgyőr után e várnak láthatók ma a legkiterjedtebb maradványai. De nemcsak a — jelenleg még feltáratlan — romok őrzik számunkra történetének emlékét, hanem viszonylag gazdag és részletes — eddig túlnyomó részben kiadatlan — írásos források is.

1 Ezek Ónod építéstörténetén túlmenően hazánk gótikus és reneszánsz építési gyakorlatára vonatkozóan is fontos adalékokkal szolgálnak. Ónod vára nem tartozik a tatárjárás után, a XIII. század második felében épült várak népes csoportjához. Azoknak az erősségeknek egyike, amelyeket a XIV—

XV. század folyamán a felemelkedő főúri családok építtettek újonnan szerzett birtokközpontjaikban. Ónod, pontosabban Felsőónod birtokot 1343-ban Nagy Lajos adományozta udvari apródjának, bocsi Domokos fia Péternek, a saját, továbbá apja és hat fivére részére.

2 Az utóbb Czudar nevet viselő, birtokáról ónodinak nevezett, szlavón báni méltóságra emelkedett Péter építtette a várat a XIV. század utolsó évtizedeiben.

3 A vár építésének körülményeiről az örökösöknek a birtokok megosztása miatt támadt, húsz évig húzódó pereskedését 1416-ban lezáró királyi döntést tartalmazó oklevél tájékoztat.

4 Péter, amint a későbbi oklevelekből megtudjuk, királyi engedély nélkül fogott az építkezéshez, és a várat a község plébánia templomának környezetében vagy éppenséggel a templom körül építtette meg, amelyre egy „nagy tornyot", öregtornyot is emeltetett.

5 A vár a síkságon, a Sajó mellett kis magaslaton épült. Péter bán az építkezést nem fejezte be, de a vár az ő életében már lakható lehetett, mert az oklevél szerint haláláig, 1395-ig vagy 1396-ig, saját külön lakóhelye, rezidenciája volt Ónodon, feltehetően a várban.

6 Halálát követően fiaival együtt itt lakott özvegye is, aki a XV. század első éveiben befogadta ide Péter fivérének, Istvánnak fiát, Benedeket is embereivel együtt, hogy a zavaros időkben biztonságban legyen, míg végül 1405-ben Péter fiai, Simon és Jakab kiűzték innen.

7 1413-ban a két fivér engedélyt kért és kapott Zsigmond királytól, hogy a vár építését befejezzék, egyúttal a király mint egyedüli birtokosokat megerősítette őket a vár tulajdonában.

8 1415-ben István fia Benedek fordult a királyhoz, sérelmezve, hogy unokafivérei az építkezés ürügyén jogtalanul lettek a