A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

DÉTSHY Mihály: Az ónodi vár korai építkezései

192 DÉTSHY MIHÁLY vár kizárólagos birtokosai, és ezért a király őt is megerősítette a vár ráeső részének birtokában.

9 1416-ban született végleges döntés az 1397 óta folyó birtokperben. Ekkor Zsigmond tüzetesen és egyértelműen megszabta, hogy a peres felek a várat a következőképpen osszák kétfelé egymás között: „úgy tudniillik, hogy annak egyik része, mégpedig a délről és keletről fekvő... a vár közepén, az említett plébánia templom fölött épült nagy torony felével együtt Benedeknek, a másik fele viszont, mégpedig az észak és nyugat felől fekvő az említett torony másik felével Jakabnak és Simonnak, és következésképpen örököseiknek maradjon örökre."

10 A család birtokleveleit illetően az oklevél úgy intézkedik, hogy azokat „az Olnod várában épült, fentebb írt toronyban egy bokában, azaz boltban helyezzék el megőrzésre, a bolt ajtaját saját pecsétjükkel lezárva", majd hozzáteszi: „a nagy torony ajtaja, amelyen át az ő, Simon és Jakab házából jelenleg a toronyhoz átjárnak, rekesztessék el, és bejáratul magán a tornyon egy másik közös ajtót kell készíteniük".

11 Az oklevél leírása alapján a vár négyszögalaprajzú volt, és udvarát a négy égtáj felől vette körül a felsorolt négy épületrész. A vár első ismert részletes felmérése 1662-ből a vár magvát valóban négyszögalaprajzúnak ábrázolja.

12 Igaz, ekkor az udvarnak csak három oldalán húzódik épületszárny, míg két 1. kép. Az ónodi vár 1662. évi alaprajza