A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez

ADALÉKOK A RÉGI MÉRTÉKEK TOVÁBBÉLÉSÉHEZ 337 ismeretes ónkupa is. Idők folyamán űrmértékké változott. Leginkább két icce nagyságú volt. Ujabban a szó a sportéletben kelt új életre. De itt fémből készült, gazdagmívű díszedényt, serleget jelent. Sárospatakon még 1953-ban is találhattunk olyan túróárust, aki kupával mérte, illetve kupával adta a túrót. A régi korcsmák, csárdák általában kupákban szolgálták fel a bort. Lánc

1

'

1 A kötélhez (lásd ott!) hasonlóan, a íánc is, illetve a lánc egy bizonyos, meghatározott hosszúságú darabja (föld) hosszmértékké alakult. Ugyancsak a kötélhez hasonlóan, a lánccal való földmérés területmérés volt, anélkül, hogy a szélességet különösebben figyelembe vették, mérték volna. A lánccal való területmérés főleg a Bánságban, Bácskában terjedt el, olyan területeken, ahol bőségesen állott rendelkezésre föld. Egy lánc föld általában egy bécsi holddal, vagyis 1600 négyszögöllel volt egyenlő. Ezt egy Záncaíjának, láncalja földnek is nevezték. Mára a lánc szó jelentése többszörös jelentésváltozáson ment keresztül. Mértéket nem jelent, a mérőlánc megőrizte ugyan eredeti funkcióját és jelentését is, de a mérőlánctól mind nyelvileg, mind pedig funkció tekintetében merőben, élesen elkülönült a közönséges lánc szavunk. Mázsa

75 A régi súlymérték vitatott eredetű szó. A latin massa tömeg jelentésű szó átvétele, vagy szláv eredetű. Egy mázsa 100 font volt, azaz a font nagyságától függően, 55—56 kg. Az elnevezést átvette a tízes osztáson alapuló új mértékrendszer is, és ma egy mázsa 100 kg-ot jelent. De jelenti a mázsa szó magát a mérőeszközt is. Ilyen formában igei alakja is kifejlődött: mázsálni szokás a fát, az állatokat (az állatmázsákon). Az egyik mérlegfajtát, az általánosan terjedt és ismert tízes vagy tizedes mázsát, mint az ugyancsak ebből a szóból származó szót, ugyancsak megemlíthetjük. A mázsa esete jó példa arra, hogy mértékeink körében milyen sokrétű, változatos funkció- és jelentésváltozások mentek végbe. Merettyu

16 Hálófajta, általánosan elterjedt, majd mindenütt ismert. Zsákját eltérő nagyságban készítik ugyan, de nagy területekre jellemző, közel azonos nagysága több helyen is kialakult. Ilyen irányú fejlődése tette lehetővé, hogy mértékként is alkalmazzák. A merettyu vagy merítő háló mértékként szinte kizárólagosan a halárusításban használatos, másutt nem terjedt el. Itt sem mindenütt, hanem csak az olyan nagy vizeken, ahol sok halat lehetett fogni, és a kifogott halakat nagybani árusításra, nagy űrtartalmú bárkákban kellett tartani. A haltartó bárkákban tárolt, nagy mennyiségű halból merítettek a merettyűvel, vagy merítő hálóval. Egy merettyu hal Mohácson 3—6, Baján 4—6, Pakson 2—4 kg. A merettyűvel való halmérésre, halárusításra akkor került és kerül olykor még ma is sor, ha nagyobb mennyiségű halra van szükség. 1968-ban az egyik mohácsi termelőszövetkezet 20 merettyu halból készített halászlevet, a zárszámadó közgyűlést követő közvacsorára. Kevésbé egyértelmű tiszai ada22