A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez

338 DANKÓIMRE tokkal is rendelkezünk. Tiszalökön 1970-ben egy nagy társasvacsorához Tokajból hoztak tizenkét merítés halat. Itt a merítés minden bizonnyal merettyüvel, merítő hálóval való halkiszedést, merítést jelent. Meszely

1

' Régi űrmérték, főleg bor mérésére használták. Egy és fél iccével volt azonos, tehát 0,42 litert tett ki. Jelentésátvitel folytán a messzely egy bizonyos nagyságú cserépedényt is jelöl (meszely, egymeszelyes, kétmeszely'es stb.). Ezeket a bögre alakú, füles cserépedényeket a csárdákban, korcsmákban ivóedényeknek használták és általában négydecisnek vetl;ék őket. Egyes helyeken a meszely, meszelyes elnevezés még ma is él, használatos. A sárospataki fazekasok készítményei között is szerepelt

78

. Az általuk készült meszely füles, bögre formájú, kívül-belül mázas, kívül virágozott, 3—4 decis cserépedény volt. —A magyar meszely szó bajorosztrák eredetű. Mérce

7

'

} A magyarság néprajza is említi

80

. Régi mérték, aminek a neve általános jelentést kapott, és napjainkban mindenféle mérőeszközt jelent. A magyar mérce szó szláv eredetű. Mérő^ Régi űrmérték, szemes termények mérésére szolgált. Nagysága változott, s mivel nagy területen elterjedt, használták, sok változata alakult ki. Általában egy mérő 62,5 liter volt. Valamivel kevesebb volt a legelterjedtebb magyar mérő, a pozsonyi. Ez két vékával volt egyenlő, és csak valamivel többet fett ki, .mint 62 liter. A mérő fából készült, dézsaszerű, abroncsozott edény volt, sokban hasonlított a vékához. Hasonlóan a köbölhöz, idővel a mérő területmérték is lett. Egy mérő vagy mérős föld akkora volt, hogy egy mérő magot lehetett bele vetni. A méterrendszer bevezetésével a mérő, mint mérték, megszűnt. A nevét jelentő szó (mérő) a mércéhez hasonlóan, jelentésváltozáson ment át, és ma a mérő, egyesek szerint helytelenül, a mér ige jelen idejű melléknévi igeneveként minden mérőeszközt, illetőleg minden mérést végző embert jelöl

82

. Nyü™ Ez, a földközösség korába utaló mérték mindmáig nem kellően ismert. Sajátos szempontunkból nem azt tartjuk a nyíl legfontosabb funkciójának, hogy sorshúzásnál használták annak eldöntésére, hogy ki választ előbb földet, hanem a nyíl szó azon jelentését kutatjuk, amely nyilas formában földnagyságot jelent. Bár a nyíl eredetileg hosszmérték volt, mégis területmértékként terjedt el. Egynyilas föld általában 1200 négyszögöllel, azaz egy magyar holddal egyenlő. Kaszálók esetében a rendelkezésre álló kaszálóterület annyiad része, ahány között szétosztották. Főleg szőlőket mértek nyíl szerint. A ma már csak a sport területén élő fegyver, míg funkcióban és jelentésben idáig jutott, alig változott. Hajdúböszörményben és a Debrecent körül vevő települések kertjeiben levő szőlők mér-