A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

JOÓ Tibor–SÓLYOM Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

A DIÓSGYŐRI PÁLOS KOLOSTOR 95 2. kép. A diósgyőri (felsögyőri) pálos kolostor 1786. évbeli alaprajza győri kolostort elég nehéz e típussal összehasonlítani, mert — (miként azt az előzőekben is vázoltuk — a középkori kolostor maradványainak csak részbeni felhasználásával épült újjá a XVIII. században a középkorinál kisebb méretben és egyes részek elhagyásával, s bár az újjáépült kolostor temploma is keletéit, adottak a közepén kúttal ellátott négyzetes udvart három oldalról kerengővel körülzáró szárnyak is, szokatlan módon a templom nem a kolostor déli oldalán áll, hanem az udvar keleti oldalán középen, mellette délre is kiépített cellasort stb. találunk, a kis templomnak nyugati főhomlokzata az udvarira néz. Az újjáépített kolostor azonban még így is kétségkívül a XVIII. századi pálos építési normákban ismertetett megoldásoknál

03 korábbi jellemzőket mutat. Az ismertetett alaprajzok is nagyon sok rendi sajátosságot mutatnak, bár a minden téren megnyugtató megítéléshez és összehasonlításhoz feltétlenül szükségszerű lenne a tervezett feltárás, a középkori — több mint két évszázadon át működött — kolostor teljes kiterjedésének és elrendezésének tisztázása, a szerzők által feltételezett középkori pálos templom és a XVIII. század