A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DÉNES György: Szalonna, feudális főúri szálláshely és kerek temploma
SZALONNA FEUDÁLIS FÖŰRI SZÁLLÁSHELY ÉS KEREK TEMPLOMA DÉNES GYÖRGY A Bódva bal partján emelkedő Szár-hegy vagy Hármas-hegy — a középkori Háromhegy, Trimons — déli nyúlványának, a Dunna-tetőnek meredek lejtője a mai Szalonna község szélénél lankássá válik, majd egy szakaszán, ahol a Bódva valaha alámosta, mintegy 8 m-es letöréssel ereszkedik alá a Bódva-parti vizenyős lapályba. Azon a szakaszon, ahol a letörés a legmarkánsabb, fut le a hegyoldalból a Bódva felé a Nádas-patak, amelynek kis vízere a letörés szélén, hátráló erózióval mély árkot vágott magának. A meredek partszakasz, a Nádas-patak bevágódott árka és egy tőle nyugatabbra húzódó völgyecske három oldalról egy, a Bódva lapálya fölé kiemelkedő, a legmagasabb vízszint által sem veszélyeztetett, jól védhető földnyelvet ölelnek körül. Ezt a biztonságos lejtőorrot már az őskor embere is telephelyül választotta, amit azok az őskori cserépedény-töredékek igazolnak, amelyeket a mai szalonnai református templom apszisa .mellett, a kerítőfalon belül, 1972 őszén ásott meszesgödör földhányásában találtam. (A gödör helyét az 1. képen a templom apszisa és a tőle északra külön álló fa harangláb között eredményvonallal kihúzott négyszög jelzi.) Ugyanebből a középkori temetkezési szint alá mélyített gödörből kohósalak darab is előkerült, ami a XI. századi templomi építése előtti, tehát legkésőbb X. századi vagy XI. század eleji vas (?) kohászatra utal. Szalonna és különösen a szomszédos Martonyi határában számottevő metaszomatikus ércelőfordulások vannak. Ezeken az érclelőhelyeken valószínűleg már az őskorban is ércbányászkodás, környékükön pedig fémfeldolgozás folyt, amit — többek között — a martonyi ércbányában felszínre került bronzkori tokosbalta lelet is bizonyít 1 . Hogy ezeket az érclelőhelyeket a magyar középkorban is művelték, és az érc feldolgozása, a vastermelés a X— XII. században is virágzott, azt a Martonyival határos és a XIII. századra már valószínűleg elnéptelenedett Kovácsi birtok (ma Kovácsi-puszta) neve és az ugyancsak szomszédos Barakony község határában felszínre bukkanó :>
