A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye élővilágának ismeretéhez

568 TÖTH SÁNDOR Kérészek — Ephemeroptera A kérészeket rendszeresen nem gyűjtöttem, ennek ellenére előkerült a területről több ritka faj. Legfontosabb eredménynek számít a magyar kérész kimutatása, mely a tudományra nézve új fajnak bizonyult. A Tardi-patak völgyében gyűjtött példányok alapján írta le Üjhelyi Sándor. Az alábbi fajok előfordulásáról tudok eddig (Üjhelyi Sándor is gyűjtött egy alkalommal kérészeket a Tardi-patak völgyében, előfordulhat, hogy az ő gyűj temenyében még más faj is szerepel): Magyar kérész — Metrelelus hungaricus Üjh.: 7—11 mm nagyságú, túlnyomóan világosbarna színezetű faj. Szárnyal aranysárgák. Elülső pár lába sötétebb, a többi világosabb sárga. Far toldaléka testénél jóval hoszszabb, átlagosan 13—18 mm. Lárvája a pataknak kizárólag csak a községtől északra eső részén él. Kedveli az olyan helyeket, ahol a meder mérsékelten kiszélesedik és a víz folyása meglassul. A Kővölgyben viszont nem fordul elő, ez arra mutat, hogy a lárva fény igényes. A kifejlett kérészek repülése akkor kezdődik, amikor a patak vizének hőmérséklete 15—16 fokra emelkedik Rajzása szokatlanul hosszan elhúzódik, mintegy másfél hónapig — április végétől június elejéig tart. Ha a lárvák fejlődéséhez kedvezőek a feltételek, akkor egyes években igen nagy számban található ez az érdekes faj, mely a Tardi-patak völgyén kívül eddig csak a Sátorhegységből került elő. Siphlonorus aestivalis Etn.: Felületes ránézésre hasonlít a magyar kérészhez, de attól jóval erőteljesebb testű. Szórványosan megtalálható a magyar kérésszel együtt a községtől északra. Legnagyobb számban azonban a Budapest—Miskolc közötti műúttól közvetlenül északra gyűjtöttem. Elevenszülő kérész —• Cloéon dipteru7n L.: Csupán két szárnya van. Legelterjedtebb hazai kérészfaj, a Tardi-patak völgyében is gyakori. Megfigyeltem, hogy a Kővölgy kijáratánál levő csordakút vályúiban is kifejlődött. Paraleptophlebia werneri Ulm.: Sötétebb barna színezetű, ritka kérész, mely korábban csak Bátorligetről volt ismert. A pataknak a község és a Kővölgy közötti szakaszán elég sok található belőle. Szitakötők — Odonata A szitakötőket rendszeresebben gyűjtöttem. A hazánkban élő fajoknak több mint felét sikerült kimutatni a területről. A gazdag szitakötőfaunához hozzájárul a patak dús növényzete és az, hogy csak kisebb termetű halak élnek benne, ezek is főleg a község területén, így a szitakötőlárváknak viszonylag kevés ellensége van. Különösebb ritkaság nem akad a gyűjtött anyagban, viszont az adatok jól hozzájárulnak a Bükk-hegység korábban csak nagyon hiányosan ismert szitakötő-faunájának feltárásához. Sávos szitakötő — Calopteryx splendens Harr: A patak mentén végig megtalálható, a víztől nem távozik messzire. Egyetlen olyan faj, mely a pataknak a község területére eső szakaszain is nagyobb számban repül. Különösen a községtől délre figyelhetünk meg belőle sokat, amint a víz fölött eléggé lomhán röpködnek.