A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye élővilágának ismeretéhez

ADATOK A TARDI-PATAK VÖLGYE ÉLŐVILÁGÁHOZ 555 A patak völgyének éghajlata átmenetet képez az Alföld és a hegyvidék éghajlata között. Bár Tardon nem működött időjárási megfigyelőszolgálat, Magyarország hőmérsékleti térképe szerint a feltételezett évi középhőmérséklet 9 °C (50 év átlaga: 1901—1950). Ez az érték Miskolcon kereken 10 G

C. A délies lejtők felmelegedése az északihoz képest viszonylag erős. Ennek köszönhető, hogy a Bükk déli lejtőin — így Tardon is — aránylag sok szőlőt termesztenek. A szőlőkultúra kifejlődéséhez azonban nem kis mértékben hozzájárult az andezittufa elmállásából keletkezett jó termőtalaj is. 1958-ban egész év folyamán rendszeres időjárási megfigyeléseket végeztem Tardon. Az időjárást a gyors változások jellemezték, az évszakok váltakozása nem volt szabályos. Február melegebb volt a márciusnál, május pedig júniusnál. A február közepén beköszöntött tartós meleg a korai virágok mellett a méheket is előcsalogatta. Tardon az évi középhőmérsáklet 1958-ban viszonylag magas volt: 10,8 °C (4. kép). A csapadék évi összege Tardon, Magyarország csapadéktérképe alapján 600 mm körül van. Az 1958-as év ebből a szempontból is rendhagyó volt, mert az évi csapadék Tardon elérte a 700 millimétert, vagyis a hőmérséklethez hasonlóan, számottevően magasabb volt a sokévi átlagnál (5. kép). A csapadék időbeli eloszlása is nagyon egyenetlen volt. Júniusban 245 mm csapadék hullott a májusi 17 és a júliusi 28 mm-rel szemben. A mezőgazdaság különösen a májusi szárazságot sínylette meg, amit a sok júniusi csapadék már nem tudott jóvátenni. A völgy egyetlen jelentősebb vízfolyása a Tardi-patak (6. kép). A Bükkből déíre folyó patakok közül egyike a legkisebbeknek. Néhány adatát az 1958-as év tavaszának mérései alapján a következő táblázat mutatja: A mérés helye Szélesség Mélység Felső szakasz 70 cm 11 cm A Büdöskút nevű forrás 115 cm 12 cm Tárd község közepe 160 cm 14 cm Szárazabb nyarakon egyes részei teljesen kiszáradinak. Ilyenkor csak a tápláló források közelében, valamint a meder nagyobb mélyedéseiben található kevés víz, ahol a vízi állatvilág meghúzódhat. A patak gyakorlatilag a Felső-szoros déli részén ered, Cserépváraljától északra, légvonalban kb. 1 km távolságban. A pataknak kevés a tápláló forrása. Legjelentősebb a Tardtól 1 km-nyire északra levő Büdöskút. A forrásokon kívül a patak csak a Cserépváraljáról már Tárd területén belefolyó, viszonylag állandóbb jellegű ággal bővül. Ezért a medernek a község területére eső szakaszán rendszerint még a legaszályosabb években is van kevés víz. Ez a patakban élő halak szempontjából jelentős. Tárd határát déli irányban elhagyva, egyre sekélyebb lesz. Nyáron a Budapest —Miskolc közötti vasútvonal táján általában teljesen elapad, nincs lefolyása a Tisza felé. Ennek ellenére a patak élővilága (mint később látni fogjuk) rendkívül gazdag és érdekes is. Ugyanakkor a völgy formálásában is nagy szerepe van; természetesen elsősorban a nagyobb esőzések.