A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye élővilágának ismeretéhez

556 TÓTH SÁNDOR vagy tavaszi hóolvadás időszakában, amikor a fent ismertetett vízmennyiségnek többszázszorosát is szállíthatja. A Felső-szorosban és a Kővölgyben határozottan felső szakasz jellegű patak a község területén alsó szakasz jellegűvé válik, és feltöltő munkát végez. Ehhez nagyban hozzájárul a nagyobb esőzések alikalmával a völgy oldalain lezúduló esővíz által lehordott anyag is. A völgy töltődése jól lemérhető az érthetetlen módon a község szinte legmélyebben fekvő pontján épített, mintegy 200 éves templomon, melynek padozata ma már alacsonyabban áll környezeténél. A Tardi-patak völgye a barna erdőtalaj zónájába sorolható, azonban a Bükk előterében a barna erdei talaj már csernozjóimmal keveredik. A természetes növénytakaró A Bükk-hegység az Északi-középhegység flóravidékének Borsodense néven önálló flórajárása. Azonban a növény földrajzi szakirodalom a Borsodense flórajárásnak a Dél-Bükk és a Bükk előtere középső vidékével