A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye élővilágának ismeretéhez

ADATOK A TARDI-PATAK VÖLGYE ÉLŐVILÁGÁHOZ 55 d I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 5. kép. A csapadék havi eloszlísa Tardon, 1958-ban Miskolc közötti iműútig, illetve vasútvonalig terjed. Innen kezdve a patak völgyelés nélkül folyik tovább., A völgynek a Bükk előterére eső részén van Tárd. A kb. 2500 lakosú község a patak két oldalán épült fel, közel 5 km hosszúságban. A település helyzetét jól illusztrálja egy kis népi mondóka: Tardiak vagytok, két hegy közt laktok. Ha a két hegy összemenne, Tarának akkor vége lenne. A két ,,hegy" azonban csupán dombvonulat, mely a patakot kíséri és egyben meghatározó szerepet játszott a hosszan elnyúló, jellegzetes utcás falu kialakulásában. Tardon és a szoimszédos községek területén végzett mélyfúrások tanúsága szerint a hordalékkúp alatt megtalálhatók a pannon tengeri rétegek, majd a Bükk mészköve is (Tardon pl. 1830 méter mélységben). A Tardi-patak völgyének Tárd községtől északra eső részét (mely fő színtere volt gyűjtő tevékenységeminek) öt szakaszra lehet osztani. Délről észak felé haladva, az első szakasz tulajdonképpen átmenetet képez a Bükk előtere és a Déli-Bükk között. A völgynek ez a része erősebben kiszélesedett, részben kaszáló, részben legelő. A következő szakasz már határozót-