A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez
ADALÉKOK A SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉHEZ 51 egynehány kamoracska lehetne: kihez képest küldgyeön föl kegd a' Padgyára ahoz érteo embereket az uykeresztyeínekben, s' intézzék el ha alkalmatos léiszené, s' osztan kellé az belseő Scholában más rend házakot epettetni, mindazáltal mig haza nem megyünk, s' derekasbban nem beszélgetünk feleőle kgddel, addig egyéb épétéshez nem kell kezdeni" 39 Következő adatunk már 1654-ből való. Március 16-án a fejedelemasszony nyilván a Tolnai, majd Coimenius által javasolt osztályokkal kapcsolatban tudakozódik: „az Deákok Classisoikra rendeltetteke, s — minthogy tanitnak, épülneke azokis" 40 . Az 1653. évi levélben említett ,,belseő Scholában más rend házak" és az itt említett Classisok talán az udvarban állott későbbi osztály termes épület elődjét jelentik, és annak helyén is állt. Erre vagy esetleg a kollégium kerítésfalára vonatkozik 1654. április 23-i rendelkezése: „Az Schola keőfaláinakis a' mi héja vagion, végezzék el" 41 . Lorántffy Zsuzsanna 1654. aug. 23-i levelében ismét az itteni építkezéseket szorgalmazza: „kegd az Scholában kívántatandó eppitesekhez fogasson mindgyárást: meg hadtuk Bodo Mihálynak, az Szekeres lovakonis keövet hordasson. Az várasiakis tálam meg segítik az Schola építését. . . Csak az Schola epitesehez lássanak" 42 . Aug. 25-én ismét ezekről ír: „Az mi a' Schola eppitese felől való kegd irasat illeti, csak légien alkalmatos építés, ha meg kellis vennünk azt az Papsághoz való házat, nem gondolunk véle, csak ollyant kivánnyanak érette, az mi illendeő, teöbbet ne" 43 . 1654. szept. 2-án további építkezésekről ír prefektusának: „Az Oskolában az Nemessek szamara az (Convictus félét) [áthúzva] alsó hazak ha köböl lesznekis, az felső hazakot fabol csináltassa ha teczik k(egélmedne)kis (fa hazakot) [áthúzva] mivel ugi itéllyük, hogh ott az sok kő az varnak artalmarais lehet, oda szinten jok lesznek az fa hazakis, az haz helyért aggion kd hasonló helyet, az épületért az ki rajta vagion, ha epületet nem adhat, böczültesse megh kd teteise le az arat" 44 . A fejedelemasszony tehát újabb diákszállások építéséről intézkedett, és ezekhez volt szükség két, a korábbiak szerint a kollégium telkébe benyúló, beépített telek megvételére. Érdekessége a levélnek, hogy a nemesek számára épülő földszinti kőfalazatú szobákkal ellentétben a közrendűeknek szánt emeleti szobákat fából rendelte 'meg Lorántffy Zsuzsanna, amiben gazdasági meggondolások mellett imás gondolat is közrejátszott: „az sok kő az varnak artalmarais lehet". Ezekre a kérdésekre még visszatérünk. A kollégium építkezéseire ezután csak 1656-ban találunk újra adatokat. 1656. febr. 18-án Lorántffy Zsuzsanna az időközben elhunyt Klobusiczky helyett az annak helyi feladatait ellátó Székely András belső vári főporkolábniak írja: „Az Scholában levő új hazaknak is ramait megh czinaltassa (im küldöttünk) [áthúzva] im megh hattuk volt hogy mennyen egy fabul munkálkodó üveges, melly mind az által ha oda Mente nem tudgyúk, hanem affelőlis tudosiczon bennünlket az kemenczeket penigh ugyan azon hazakban megh czinaltassa mivel mar délben meleg vagyon van ardon fazekas nem köl teni (?) az Ujat." 45 A levél arról tanúskodik, hogy az 1654-ben említett diákszállás elkészült, és már csak az ablakok üvegezése és a kályhák rakása volt hátra. Az üvegtárcsák fába foglalását 4*