A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez

52 DÉTSHY MTHALY ólom helyett, nyilván takarékossági szempontok indokolták, amire már az 1652. dec. 20-i levélben is találunk utalást.

/s A szóbanforgó épület helyét illetően a telekkisajátításokra vonatkozó utalásokból arra következtethetünk, hogy ez állhatott az 1758-ban épült Paradicsomi-sor helyén, és ez vált száz év múlva tűz- és omlásveszélyessé, amint azt Bányai és Bernát válaszában olvashattuk. Még további építkezésekről szól a következő, 1656. márc. 7-i levél: ,,Minekünk ez jdén Isten adván érnünk, nem leszen nagiob munkánk mint az Torom es az iskola . . . Troiat el rontván nem czinaltatunk mi itt igen nagi epületet, Nem kell más Várat czinalni, hanem czak anyi Apró boltos hazakat, s — alatt, fennis, kiben az köniveket tarczák, Egiebarántis az mi az épülethez szükséges azokra viseli jen gondott, tudósítson is felőlié, ez utánnis magha gondgia leszen az ollian. öl számos kömiveseket foghadgianak mihelt az jdeő engedi mindgiarast hozzá foghianak az Iskolahoz Sarralis io leszen az a' munka." /l7 Április 14-én a fejedelemasszony egyik erdélyi tisztségviselőjének is ír erről az építkezésről: „Az Troia epiteset, s — egiebetis az mire Isten seghit el nem mulattiuk, az migh költseön kérésre nem szorulunk." /j8

. Meglepő, hogy Lorántffy Zsuzsanna a Trója lebontásáról rendelkezik, hiszen éppen 20 évvel korábban épültek ebben új kamrák, amint az akkori levelekből idéztük. Az építkezésre azonban valóban sor került, amint a következő évi levelekben látni fogjuk, ós így a keleti épületszárny középrészét, esetleg egyik vagy másik oldalszárnyát is ekkor építhették, bár — mint említettük —, az 1858-ban készült homlokzati rajzokon látható festett homlokzati díszítések inkább a XVI. századra vallanak, mint a XVII-re, hasonlóan más részletek is. A levelekből egyébként úgy tűnik, hogy a tervezett kétszintes épület boltozatos szobáiban a fejedelemasszony a kollégium könyveit kívánta elhelyezni. Miskolczi Csulyak István már 1638. nov. 26-án feljegyzi: „Az bibliothecának bolt csinálását kívánják az deákok praefectus Uramtól."

V)

. Ennek megépüléséről akkor nincs adatunk, de az 1657. évi levelek szerint nem könyvtár, hanem diákkamarák épültek 1656-ban. Figyelemre méltó még, hogy a fejedelemasszony, — ha helyesen értelmezzük —, sárba rakott kőfallal is megelégedett ennél az építkezésnél, talán nem is annnyira takarékosságból, aniire a „migh költseön kérésre nem szorulunk" mellékmondat utalhat, hanem inkább azért, mert nem akart ,,imás Várat czinalni". Az előző évi és újabb munkákról ír Lorántffy Zsuzsanna 1657. jún. 8-án Székely Andrásnak: „hat bórestis küldöttünk hogy annál inkab mind az beilseő Épületre s, mind penigh az Schola épületire Jobban hozza érkezhessenek ... az béres szekereket ugyan czak az Scholára fordíttassa, s, ha mi hija van még az Tavali kameráknak azokatis megh czináltassa, mivel Forgaczne Asszonyoimis ha az Fiát be küldi azt akarnánk, hogy tisztességes hellyek lenne, az tüb uj karnorakis épülhetnének." 50 Még újabb szállások építéséről intézkedik június 15-i levelében: „jmmár az Scholahoz hordgianak eléghséghes keövet es valahol mi olly alkalmatos heliet találnak kamoraknak valót, czak czenallianak mennél teöbb kamorakat; Forghacziné Asszoniom fiának szállása Pathainé Asszoniomnál fogh lenni, miezoda ház az a' Kantor Mihálié, addigh az migh