A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez

50 DÉTSíHY MIHÁLY közöt ü fcege hozza érkezik"

30

. Ezekről és továbbiakról ír Debreczeni Tamás jószágkormámyzó 1638. szept. 18-án a fejedelemnek: „Taualis 8 kamorakat cinialtatek keobeol Nemes emberek giermekinek... ez idennis hatot iot cinaltattam keobeol"

31

. Három év alatt tehát 22 új diákkamara épült, közülük nyolc egyértelműen a Trójában. Ezeket azonbon két helyszínrajzunkon már nem találhatjuk, mert — mint látni fogjuk — a Tróját húsz évvel később lerombolják vagy teljesen átépítik, majd 1730 körüli helyreállítása során szintén átalakíthatták. Ez is (magyarázatul szolgál arra, hogy az 1500 körül épült begina-kolostornak miért nem látjuk nyomiát a rajzokon. Fentiek alapján nem helytálló ifj. Csécsi János nyilván csak hallomáson alapuló tanúvallomása arról, hogy I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna 1638-ban osztályokat, vagyis scholákat építtetett, s egyidejűleg nyomdát, typographiát is. A levelezésből azt is tudjuk, hogy 1638-ban nem volt nyomdász, sem nyomda Patakon. Csak 1639-ben érkezett Patakra egy betűöntő, aki nyolchónapi tevékenység után 1640 március végén meghalt itt, de addig is csak betűket öntött, amelyek 1651-ig, a nyomda felállításáig nem kerültek használatba. További építkezésekre csak 1652^től találunk adatokat a levelekben, amikor az özvegy fej ed élemasszony már többnyire magyarországi birtokain él. 1652. március 20-án a városi tanács Lorántffy Zsuzsanna, ill. prefektusa, egyben a kollégium világi gondnoka, Klobusiczky András utasítására a schola szomszédságában, a felső hóstáton, a mai Kossuth utcán négy házat becsül fel megvétel céljából. Amint a városi protocollumban feljegyzik: „az Scholahoz jövendőbeli épületre egi nehani hazakot el beczöllettünk"

32

. Pontos helyüket nem ismerjük, de az utcavonalnál beljebb fekvő telkek és házak is lehettek, feltehetően a kollégium közvetlen északi szomiszédságában, ahol a tervbe vett építkezéseket a telekhatáron gátolhatták'

1

'. 1652. ápr. 13-án a fejedelemasszony már sürgeti az építkezést: „a keő miuesek, Job volna elseőben lennének szorgalmatossan az Schola epetesen"

34

, hasonlóan május 5-én: „Oskolát és egyéb szükséges építést kell el végeztetni elseőben"''

5

. A munkák a következő évben is folytatódtak, mert 1652. dec. 20-án így rendelkezik: „keő hordót penigh az Scholahoz, talám csak ottis kaphatnának, csak hogy nem szekér számra kellene vélek alkudni, hanem eöl számra, mert csak hamissan rakja az szekeret, s' az fizetést ugyan fel veszi"

30

. Ugyanebben a levélben már elkészült épületeik ablakainak üvegezéséről is intézkedik

37

, majd december 21-i levéléiben írja, hogy üvegest is küldött Munkácsról

38

. Bővebben ír Lorántffy Zsuzsanna 1653. május 6-án Klobusiczkynek az építkezéseikről: „az Schola allapattyarol. . . hogy beszélgethettünk volna kegdel nem érkeztünk rea. Az mi azért az Scholaj állapatot illeti, mint hogy mi aligh várnánk jo karban való állatását, mindenképpen igyekezzék fegdi rajta (az deákok keözeött való igazítást kiualképpen) de az melly ház a' keretesen beleöl esnék ki f eleől az el múlt napokban volt emlékezet hogy az Scholahoz kell foghlalni, annak addigh békét kel hadni migh mi haza nem megyünk, s' nemis kell a' keőmiveseket arra fordétani, mivel elégh dologh vagyon most eleőtteök, s' lássanak ahoz, Az melly házat penigh az Nemesek számára csináltattunk, mi ugy remélleneők a' felett