A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BARTHA László: Teherhordó eszközök Domaházán

472 BARTHA LASZLÖ újnak tűnő legyen — beáztatták. Elek Lajos 70 éves földműves napjainkban is készít krumpliskosarakat, s mivel szívesebben vesznek tőle, mint a cigányoktól, kosarait mindig el tudja adni. Elek Lajos a kosárfonást cigányoktól tanulta el, s mivel a határban nem bír dolgozni, idejét, erejét pénzkereső tevékenységre, a kosárfonásra fordítja. A krumplikosár ára néhány évvel ezelőtt krumplival egyszer töltve volt, újabban Elek Lajos pénzért készíti (30 Ft egy krumplikosár). Idegen krumplikosár nem kerül a faluba, de innen sem visznek sehová. A megrakott krumplis kosarat két fülénél fogva, egy személy cipeli, nagyobb teher esetén, pl. építkezéskor, kővel megrakva, egy-egy fülénél fogva, ketten viszik. Kas. Amint arra utaltam, a hamvast takarmányhordásra nem használták. A csűrös kertekből a taikarmányt az istállóba 30—40 évvel ezelőtt a férfiak a hátukon nagy vesszőkosarakban, kasokban hordták

20

. A háton hordott kosarakból nem találtam egyetlen példányt sem. Adatközlőim szerint az ózdi piacon szerezték be. Takarmányos leosár, szecskás kosár. A háton hordott kas eltűnését valószínűleg az állatállomány csökkenése okozta. A több funkcióra alkalmas, kézben hordható krumplikosaraik mintájára, a Noszvaj, Novaj (Bükkalja) vidékén ismert nagyméretű, kézben cipelhető kosarak terjedtek el. Egy nagy, lapos fenekű, kör alakú, függőleges oldalú takarmányos kosár ismeretes a faluban (magasság 40 cm, átmérő 95 cm) és egy csonkakúp alakú nagykosár

; amelyet az előbbi néven is ismernek (magasság 45 cm, kis átmérő 50 cm, nagy átmérő 90 cm). Ez utóbbi az újabb, takarmányos kosárnak, szecskás kosárnak, mondják. Ellipszis alakú, nyújtott forma, alja gömbölyű (magasság 45 cm, nagy átmérő 135 cm, kis átmérő 125 cm). Ezeket korábban kocsival hozták Rimaszombatból — kivéve a csonkakúp alakú nagykosarat —, helybeli cigányok nem tudták készíteni. Manapság Elek Lajos fonja őket, de csak megrendelésre, évente 3—4 darabot. Elmondása alapján a fonás technikáját a cigányoktól leste el, de a különböző kosárformákat mind magától fonta, minta alapján. Hegyes kosár. Hasonlít a krumplis kosárhoz, csak nyújtott forma. Egyik fülénél keskenyebb, itt öntik ki belőle a terhet. Elek Lajos készíti, a szénégetőktől tanulta el, amikor a falu közelében faszenet égettek. Nem tudja hová valók voltak, de a kosár praktikussága megnyerte tetszését, és ő is elkészítette. A faluban néhány darab található, bár krumpliásáskor ez is jól használható, a krumpli zsákba öntése könnyebb ezzel. Hátránya, hogy egyenlőtlen a súlyelosztása — ami a faszén esetében nem lényeges —, más funkcióra alkalmatlanná teszi. Mint minden eddig tárgyalt kosár, ez is mogyorófa kávával, hántolatlan fűzfából készül. Hosszú kosár, piaci kosár. Az 1920-as évektől kezdve ismeretes a faluban a hosszú kosár. Hasított, hántolt fűzfavesszőből készítik, félbevágott mogyorófa kávával. A piacozás intenzívvé válásával terjedt el Domaházán ez a teherhordó eszköz. Különösen Ózd fejlődése volt nagy hatással Domaháza teherhordó eszközeinek változására. A gyári piacra a keresett tejter-