A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez

46 DÉTSHY MIHÁLY ben nekik juttatott ingatlan elvesztésébe, mint korábban is már több ízben, 1758-ban vagy 1759-ben, feltehetően az egri püspök útján újból panaszt tettek a kormányszerveknél, ez alkalommal amiatt, hogy a telek északi oldalán a reformátusok felépíttették az új, tíz szobából álló diákszállást, a Paradicsomi-sort. Panaszuk nyomán a pozsonyi Királyi Kamara rendelkezésére Zemplén vármegye vizsgáló bizottságot küldött ki, amely 1759. december 3-án helyszíni vizsgálatot kezdett Patakon. Ezt megelőzően nyolc kérdőpontot állítottak össze, amelyre Bányai István professzornak és Bernát Jánosnak, a kollégium világi gondnokának írásos választ kellett beterjeszteniük. Miután a jezsuiták nem találták kielégítőnek e válaszokat, ők maguk is kiegészítették ezeket, és a kérdésekre nézve szóbelileg is kihallgatták Bányait és Bernátot. Választ kértek a kérdésekre a kollégium korábbi professzorától, ifjabb Csécsy Jánostól is, valamint a katolikus Kossuth Andrástól, a vármegyei tábla ülnökétől

3

. Az első kérdés az új épületre vonatkozott: újjonnan épült-e, elkészült-e, mik a méretei, szobáinak száma, mire szolgál, és milyen pénzből épült. A második kérdés a kollégium eredetét kutatta, a harmadik az osztályok kialakulását. A negyedik kérdés arra várt választ, hogy a kollégiumnak alapításakor hány és milyen épülete volt, és mely célokra, továbbá mennyire szaporodtak, bővültek, kinek az engedélyével. Az ötödik kérdés a kollégiumi tanulmányokra, a tanárok számára, a hatodik ezek fizetésére és forrásaira, a hetedik a togátusok számára és ellátására, a nyolcadik pedig a prédikátorok, káplánok, mesterek számára és feladatára vonatkozott

71

. A negyedik kérdéssel kapcsolatban a jezsuiták követelték, hogy az épületekről rajz készüljön, és a bizottság az új épület szemléje után a megjelent kőműveseket felszólította, mérjék fel az épületeket, hogy rajzukat a vizsgálati anyaghoz csatolhassák

5

. Helyszínrajzunk kétségtelenül ezzel a vizsgálattal kapcsolatban készült, amely egyébként hosszú évekig elhúzódott, és így a rajz feltehetően az akkor készült felmérés későbbi másolata, amelybe — talán pótlólag — berajzolták 1763-as évszámmal a Katona-sor esetleg csak tervezett toldalékát. Ennek alapján a rajzot legkorábban 1763-ban rajzolták vagy fejezték be. A vizsgálati iratok érdekesen kiegészítik a helyszínrajz adatait a kérdőpontokra adott válaszokkal

6

. A negyedik kérdőpontra adott válaszok alapján a kollégium eredeti épületeire vonatkozó meglehetősen szűkszavú válaszok adatait — amelyeket Szombathy János a pataki iskola történetében nagyrészt közölt — a következőkben foglalhatjuk össze: a kollégium céljára — ahogy Kossuth András elmondja — a középkori ferences kolostor épületeit használták fel, és hozzáépítésekkel, bontásokkal és újraépítésekkel tették az iskola céljaira alkalmassá. Megemlíti, hogy a kollégium ekkori egyetlen előadótermének, feltehetően a Cigány-sor nyugati végén álló Nagy Schola, északi falában akkor még látható egy befalazott és levakolt régi kőkeretes ajtó, amely a régi kolostorok és templomok sekrestyéinek ajtajaihoz hasonlított

7

. Csécsy a kollégium régi épülete alá nyúló pincéről is tud, amely szerinte az apácakolostorhoz tartozott

8

. A jezsuiták a vizsgálatra elhozatták a leleszi konvent levéltárából a középkori pataki klarissza-