A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez

ADALÉKOK A SABOíSlPATAKI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉHEZ 47 kolostorra vonatkozó okleveleket, miután ezt vélték joggal a kollégium eredeti otthonának

9

. Itt említhetjük, hogy 1766-ban Jabróczky Pál akkori jezsuita házfőnök egy újabb vizsgálat alkalmával annak bizonyítására, hogy a kollégium az egykori ferences kolostor helyén állt, arról is szól, hogy a kollégium valamelyik éléstára alatt szemtanúk állítása szerint ferences öltözékben holttestek nyugodtak

10

. A kálvinisták korai építkezései közül Csécsy Dobó Ferenc építkezéséről tud, aki szerinte a régi keleti szárnyinak a kaputól északra fekvő, a későbbiekben Anabaptisztikus-sornak nevezett részét emeltette

11

. A XVI. sz.-i állapot és építkezések hiányos ismerete e korban nem meglepő, bár elképzelhető az is, hogy a vallomástevők nem is akartak mindent közölni, tartva attól, hogy a jezsuiták ellenük fordíthatják. Meglepőbb viszont, hogy a XVII. sz.-i, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna által végeztetett építkezésekről a kérdésekre adott válaszok közül csak Csécsyé tartalmaz egyetlen adatot, éspedig azt, hogy „az osztályokat vagyis iskolákat", tehát egy tanterem-épületet a fejedelmi házaspár építtetett

12

. A XVIII. sz.^i építkezésekről Csécsy elmondja, hogy miután a kollégium 31 évi elhagyatottság után nagyobb részben romosain állt, 1728-ban és 1729-ben ő állíttatta helyre, éspedig az akkor cíassisoknak, osztályoknak nevezett és más épületéket. Az 1734 után, az iskolából való száműzetése óta végzett hozzáépítésekről semmit sem tud, mert attól kezdve 26 éven át nem lépte át a kollégium kapuját

13

. Ezekről Bányai és Bernát mellékelt kimutatást, amelyet a vizsgálati jegyzőkönyv végén kivonatosan feljegyezték ,,A régi épületekre ráépült építmények" címmel: „A. ahol a fiúk osztályai vannak. 1726. évben. B. a déli oldalon álló épület ráépült 1728. évben. C. az északi oldalon 1743. évben"

14

. Az első adat egyértelműen az udvar közepén állott tantermes iskolaépületre vonatkozik. Miután a Trója homlokzatán a kiskapu fölött 1730-as évszámú felirat volt, elképzelhető, hogy a hozzá kapcsolódó déli Huta-sor helyreállítása és átépítése készült 1728-ban, és az északi Fazekas-soré 1743-ban. A Cigány- és a Katona- vagy a Paradicsomi-sorra ezek az évszámok kevésbé vonatkoztathatók. Viszont a Huta—Trója—Fazekas-sor az 1858-ban készült homlokzati rajzokon látható festett díszítése alapján inkább XVI—

XVII. sz.-i eredetre vall. Az első kérdőpontra adott válaszokból megtudjuk, hogy az északi telekhatáron álló, un. Paradicsomi-sor 1758-ban alapjaiból újonnan épült, de helyén emberemlékezetet meghaladó korú, régebbi, kőfalazatú épület állt csaknem elhagyatva, és a becsurgó eső, tűzveszély és fenyegető öszszeomlás miatt lakhatatlanul. A kollégium vezetősége azzal a szándékkal építtette a togátusok elszállásolására, hogy a jobb ellenőrzés érdekében az iskola kerítésén belül lakhassanak

15

. Kossuth András írja le az épületet a legrészletesebben: „Alsó és felső szintjén öt-öt szoba volt, amelyek mindegyikébein öt vagy hat diák lakhatott." Hozzáfűzi még, hogy az épület mindkét végén fogas csorbázattal készült, hogy megtoldhassák

16

. Az idézett szűkszavú nyilatkozatokon kívül a XVIII. sz.-i építkezésekre csak a helyszínrajzokból meríthetünk még két adatot. A Katonasort félirata szerint 1751-ben, nyugati toldalékát pedig 1763-ban építet-