A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DOBROSSY István: A parasztgazdaságok szerkezete és a rostnövénytermesztés kapcsolata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A PARASZTGAZDASÁGOK SZERKEZETE ES A ROSTNÖVÉNYTERMESZTES 409 aluli kisparaszti gazdaságokra, míg Borsodban ez az arány már több mint 60 százalék. A századfordulón a birtokviszonyok differenciálódási folyamatára két megye esetében tehetünk következtetéseket. A birtokok számának változását az 1869. évi összeírással összevethető 1895-ös előzetes felmérésből láthatjuk. Eszerint Zemplén megyében 1 százalékkal, Borsodban 5—10 százalékkal nőtt a birtokok összes száma. Ez az ország 11 százalékos átlaga alatt van, ami azt mutatja, hogy a XIX. század utolsó harmadának erősen differenciált képe a századfordulóra nem változott meg lényegesen. A parasztgazdaságok, ül. a parasztság differenciálódási folyamata tehát nem volt gyors

6

. Az agrár kapitalista fejlődés a birtokviszonyok lassú differenciálódása mellett hasonló lassúsággal mutatkozott meg a gazdálkodás módjának és szerkezetének átalakulásában. Az 1850-es években Zemplén megyében még gyakori volt a kétnyomásos gazdálkodás, de a gazdálkodás háromnyomásos rendszere még valamennyi megyében dominált

7

. Ez a kép 1870re sem változik meg lényegesen

8

. •: •' összes szántóföld [cat h.-ban Csszes bevetett terület Ugar Megye összes szántóföld [cat h.-ban ícat h.-ban '/o-ban kat. h.-ban 'A-ban Abaúj-Torna Borsod Zemplén 205 079 235 612 392 709 157 972 172 148 299 639 77,03 73,06 76,30 41 107 53 464 93 070 22,97 26,94 23,70 A statisztikai adatok szerint az összes szántóföld több mint 20 százaléka ugar, amely a háromnyomásos gazdálkodás valószínű meglétéről tanúskodik. Ezt a bevetett terület és az ugar aránya is jól mutatja. Az ugar aránya, ha az összes terület egyharmadánál több, egyértelmű a háromnyomásos gazdálkodás megléte. Ha kevesebb, de azt megközelíti, akkor valószínű a háromnyomásos gazdálkodás egyes területeken jellemző megléte. Esetünkben ezért beszélhetünk csak a valószínűségéről. Minél kisebb az ugar aránya a szántóföld egészéhez viszonyítva, annál jobban visszaszorultak imár a nyomásos rendszerek

9

. Ezt a folyamatot, ti. az ugar területének visszaszorulását mutatják statisztikai adataink 1879—1930 között

10

. MJegye 11879 1893 1395 1900 1913 1191(5 1.930 Abaúj-Torna Borsod Zemplén 20,66 25,31 27,90 15,07 20,13 20,43 13,80 18,89 19,19 12,32 15,59 15,81 9,66 11,74 11,80 9,7 12,9 14,5 6,0 5,5 2,6 (%) (%) (%) Az ugar területe — a háború alatti emelkedés után — nagyarányban csökken. Ez azonban nem jelenti a terület egészén a nyomásos gazdálkodás megszűnését. 1902-ben Borsod megyében még a helységek 46,2 százalékában megvolt a nyomásos rendszer, így a megye területén a nyomásos és szaibadgazdálkodás már csaknem egyensúlyban volt. Észak-Borsod