A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DOBROSSY István: A parasztgazdaságok szerkezete és a rostnövénytermesztés kapcsolata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
410 DOBROSSY ISTVÁN Év Termesztett Megye Év búza árpa iab i:óles hüvelyes kukorica Abaúj-Torna 1870 1900 1913 51,12 44,98 41,52 17,41 18,75 19,62 12,25 9,99 9,01 0,57 0,00 0,10 1,18 0,37 4,25 4,73 3,56 4,25 Borsod 1870 1900 1913 54,74 51,54 49,09 11,90 15,23 14,01 9,56 5,69 5,65 0,42 0,10 0,04 0,41 0,10 12,23 9,44 9,67 Zemplén 1870 1900 1913 49,12 42,37 36,50 12,82 13,48 14,10 12,44 11,02 11,20 0,94 0,01 0,10 0,61 0,28 0,10 8,20 7,36 7,30 helységei és a Bükk-hegység falvai viszont csaknem teljesen megőrizték a nyomásos rendszert 11 . Az abaúji és zempléni falvak többségében is a föld állandó ugarforduló nélküli müveléséhez, valamint a teljes tagosításhoz hiányoztak a természeti és gazdasági feltételek. A föld egy részét a föld minőségére való tekintettel továbbra is pihentették. 12 . A tagosítás — a modern gazdálkodás egyik alapfeltétele — a három megyében a XIX. század második felében rendkívül lassan haladt. Ehhez a földesúri és a volt úrbéres föld lassú elkülönítése is hozzájárult. A hegyvidéki falvak tipikus képviselője, az Abaúj megyei Regéc határa még 1867-ben is tagosítatlan volt J:i . A tagosítatlanság mértéke alapvetően még a XX. században sem változik. A történeti irodalom számos más adattal is szolgál a két világháború közötti időszakról is 1 '*. így pl. a Borsod megyei Járdánházán, de a hegyközi falvakban még napjainkban is találunk tagosítatlan határt. A gazdálkodás módjának és szerkezetének lassú változása mellett nem maradt változatlanul a földmüvelésen belül a vetésszerkezet sem. Az 1860as évek végére kibontakozott, egyoldalúan gabonatermesztésre berendezkedett struktúra változása a fenti képet mutatja 1 ''. 1870—1913 között mindhárom megyében jelentősen csökkent a búza vetésterülete, visszaszorult a zab, lényegében megszűnt a köles termesztése. A nem számottevő területen termesztett hüvelyesek mellett megnőtt a kapásnövények és főleg a takarmánynövények vetésterülete. A rostnövények vonatkozásában a szűk területre koncentrálódott lentermesztés jelentéktelen, s folyaimatosan, a századfordulótól jelentősen csökkent a kender termesztésének területe is. Ha a rostnövények termesztési arányszámait vizsgáljuk, azokban együtt szerepel a nagybirtok és a parasztbirtok, ezért szükség van a statisztikai adatok felbontására. A statisztikai felmérés lehetővé teszi a 100 kat. h.-on felüli és az azon aluli földbirtokok elkülönítését 16 . Ebből megállapítható, hogy a kendertermesztés túlnyomóan a paraszti gazdaságokban folyt. A parasztgazdaságok jelentős kendertermesztését és feldolgozását közvetett módon igazolja a magyar textilipar helyzetének alábbi vázlatos áttekintése is.
