A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez

ADALÉKOK A RÉGI MÉRTÉKEK TOVÁBBÉLÉSÉHEZ 351 105. A szapu egyértelműen gabona mérésére szolgáló faedény. A szapoly viszont „általánosan fából készült merítő, hosszabb, rövidebb nyéllel, a víznek a csónakból való kihányására". Herma O.: i. m. (A magyar halászat könyve) 828. A szapoly rokon a mentőkkel, merítő /canaZakkal, merítő csanakokkal. Vö.: Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest, 1906, 15., 32., 33. tábla.; Czakó i. m. I. 103. 106. Csaba József: A szekér részeinek nevei Csákánydoroszlóról. Magyar Nyelvőr LXXV. (1946), 35—36.; Szabó Kálmán: Adatok a régi kecskeméti szekér felszereléséhez. Néprajzi Értesítő XLIV. (1943), 182—184.; Bodgál Ferenc: A miskolci taliga. Ethnographia LXXI. (1960), 524—536.; Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII—

XIX. században. A ló és ökör igázása a XVIII—

XIX. században. Ethnographia LXXVI. (1965), 161—186.; A lófogatok Debrecenben a XVIII—XIX. században. II. rész. Uo. LXXVII. (1966), 74—92.; III. rész. Uo. 229—253. 107. Ásbót Oszkár: Szuszék és hambár. Magyar Nyelvőr XXXI. (1902), 186—194. 108. Czakó i. m. 432.; MTESZ. 109. Vö.: Kimer i. m. és Kiss i. m. Vásárhelyi híres vásárok több helyét. 110. Domonkos Ottó: Egy tiszántúli szőrtarisznyás műhely. Néprajzi Értesítő LVI. (1955), 191—214. 111. Czakó i. m. 431. 112. Bárczi i. m.; Dorogi Márton: A juhbőr népi kikészítése és felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban. Ethnographia LXVII. (1956), 301—319. 113. Czakó i. m. 432. 114. Nyárády Mihály: Pipakészségek Szabolcs megyében. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve II. (i959), 113—127.; Bakó Ferenc: Heves megyei adatok a dohányzás történetéhez. Néprajzi Értesítő XXXIX. (1957), 273—278. 115. A veder, vödör szavunk a szláv szó többes számú birtokos esetének átvétele, „mert szláv nyelvszokás szerint, mint mértékegységet jelentő szó, számnevek után legtöbbször ebben az esetben használatos".; Bárczi i. m. 342.; Bátky Zs. i. m. 104. tábla. 116. Czakó i. m. 431.; Bárczi i. m. 117. O. Nagy i. m. 122. 118. Magyar Értelmező Kéziszótár i. m. 1483. 119. Czakó i. m. I. köt. 141—151. Kezdetleges építmények. 120. H. Fekete Péter: Hajdúsági búzavermek. Ethnographia LIX. (1948), 157—160.; Ikvai Nándor: Föld alatti gabonatárolás Magyarországon. Uo. LXXV. (1966), 343—377. 121. Vö. Czakó i. m. II. 432. 122. Bendeffy i. m. (Középkori...) 123. Czakó i. m. I. 371—372.; Bárczi i. m. Beitrag zum funktions- und bedeutungsveränderten Weiterleben alter Masseinheiten (Auszug) Der Aufsatz stellt aufgrund von umfassender Literatur und zahlreicher Beobachtungen fünfundfünfzig solche Gegenstände und zum Teil Arbeitsprozesse dar, die früher als Masse galten. Im Laufe der Zeit erlitten diese Gegenstände, bzw. Wörter Funktions- und Bedeutungsänderungen, und haben heute ganz andere Bedeutungen, Aufgaben, als damals, als sie noch als Masseinheiten galten. In Ungarn wurde 1874