A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez

ADALÉKOK A RÉGI MÉRTÉKEK TOVÁBBÉLÉSÉHEZ 327 Abrosz

22 Valamilyen szláv nyelvből átvett szó, közismert, mindenütt asztalterítőt jelent. Rávonatkozó első adataink a XV. század derekáról származnak. Mint mérték is szerepelt idők folyamán. Nagykállóban egy abrosz paszujt, borsót, vagy kalászt, újabban naprát, azaz ki nem vert napraforgófejet adtak egy pár csirkéért, vagy egy tojó tyúkért

23

. Széphalomban a gyümölcsöt mérték abrosszal. Egy abrosz hullás alma 2 forint volt

24

. Az abrosznak, mint mértéknek a Hegyközben való előfordulása feltételezi, hogy a zajdát is használhatták mértékül. De erre nincsen adatunk,; Az erdőhorváti perecsütő asszonyok úgy számolták, hogy egy abrosz perec 200 forintot érő

25

. A sárospataki szombati piacra két abroszszal vittek. A felszabadulás előtt előfordult, hogy az egyik sárospataki kiskereskedő minden piacon egy egész abrosszal megvett, és aztán tovább árusította. Hajdúböszörményben a pásztorok karácsonykor és húsvétkor az állatok tulajdonosaitól kalácsot kaptak

26

. A pásztor felesége a kapott kalácsokat abroszba gyűjtötte és ha sok gyűlt össze, el is adta. Egy abrosz pásztorkalács 1942 húsvétjára 8 pengő volt. Szokásban volt az is, hogy a kapott kalács fölöslegét nem adták el, hanem elcserélték. Egy abrosz kalácsért egy üveg jófajta pálinkát, vagy egy demizson bort lehetett kapni. Lakodalmakkor a zenészcigányok fizetségének egy része egy vagy két abrosz kalács volt. Az abrosz különböző nagyságú volt, ma is az. Általában azonban elmondhatjuk róla, hogy két szélből szőtték, és eszerint 120—140 cm széles és 2 m hosszú volt. Hajdúböszörményben érdekesen azt tartják, hogy a valódi abrosz közel négyzet alakú. Ez részben összefügg az asztal alak-? jávai, ami ki nem húzott, illetőleg szét nem nyitott formájában, megközelítőleg négyzet alakú, részben pedig az abroszban végzett teherhordással. A nagyjából négyzetes abroszt az ellentétes sarkok összekötésével, a kötésnél megfogva háton viszik. A nem négyzetes, hanem téglalap alakú abrosznál ugyancsak az ellentétes sarkokat kötik össze, de az egyik kötést meghúzzák, és azzal vállra vetik, míg a másik kötés összehúzódva, az abroszba tett tárgyakat, anyagokat összetartja. A zajda-szerű felkötésnél az a különbség, hogy mindkét kötést meghúzzák és a vállakra vetik. így a súly a hát közepére kerül, a teher a két vállra nehezedik. Egy abrosz napraforgófej 6—8 kg, paszuj (kifejtés után) 2—3 kg, perec 9—10 kg. Az abrosznak, mint egykori mértéknek fellelhetjük a nyomait a vetőabrosz használatában is. Egy vetőabrosz maggal egy szórást (szórásföldet) lehetett bevetni. A szórás már területmérték. Az abrosz esetében világosan láthatjuk az idők folyamán végbement funkcióváltozást. Az abroszt ma is ismerjük, használjuk, de mérték —• mérce szerepe teljesen megszűnt. Adag

27 Bizonytalan mérték, esetenként változó és csak annyiban tárgyiasult, amennyiben egy oAag (porció, kirakás, rakás, csomó) állandósult. Piacokon, vásárokon régebben általánosan, napjainkban pedig csak elvétve, nem valamilyen mértékkel mért, hanem adagolt árut árulnak. Például általános, hogy a korai cseresznyéből 12 szemet összekötnek, és ez képez