A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez
326 DANKÖ IMRE hogy nagyságuk helyenként, sőt olykor esetenként is változott, más és más volt. Igazi helyi mértékek voltak. Ez a periódus is hosszú volt, egészen a múlt század végéig tartott, de közel sem volt olyan hosszú, mint az előző, természetinek nevezhető korszakok. De tekintettel a populáció növekedésére, a közlekedés és az árucsere fejlődésére, valamint arra, a már említett körülményre, hogy az ősi, mondhatni természeti korok sok méréseljárásának, szokásának, eszközhasználatának maradványai jelentősen átmentődtek a későbbi korokba. Ez, az időterjedelmet tekintve viszonylag rövid, immár mércéket használó korszak, igen sok mérték-, méréshagyatékot adott át korunknak. A mai hivatalos, és most már nemcsak országosan, hanem majdnem az egész világon egységes mértékrendszer használata mellett még ma is sok, a korábbi korokból származó mérték, mérési mód, mérce, elnevezés ismeretes. Mielőtt tulajdonképpeni tárgyunkra, a tárgyiasult régi mértékek (mércék) ismertetésére térnénk, rá kell mutatnunk egy sajátos körülményre. Ez a régi mértékek és a piaoi-vásári nem tényleges, közvetett árucsere egyik sajátossága, ami a mértékek egységesítése után mindinkább háttérbe szorul; ez pedig az alku. A régi mértékek használata idején az alku méltányos és jogos, hiszen a mérték nem volt általános, hanem egyedi. Lehet az áru kisebb, kevesebb, vagy nagyobb, súlyosabb, esetleg könnyebb, mint más eladónál, vagy különösen más helyen, más városban. A régi mértékek használata idején az áru értékét még inkább a tényleges szükséglet, mintsem az áru mennyiségi, tehát mérhető tulajdonságai szabták meg. A régi mértékek világában az eladó és a vevő között sokkal közvetlenebb egyéni és esetenként változó viszonyulás állt fenn, mint ma, amikor a mérés mindinkább egzakttá, az eladó és vevő kapcsolata pedig egyre személytelenebbé válik 21 . A sok-sok régi mérték között több olyan is van, amelyik napjainkban is ismeretes, de nevük ma már nem mértéket, hanem egy bizonyos tárgyat, legtöbbször az egykori mértéket, mércét, mérőeszközt, vagy ha újabban készített, akkor egy, a régi mérőeszközökhöz nagyságban, formában, vagy valami más tulajdonságban hasonló tárgyat jelöl. Az alábbiakban abc-sorrendben 55 ilyen régi mértékről adunk számot. Felsorolásunk nyilvánvalóan nem teljes, viszont az első kísérlet ezeknek a kérdéseknek ilyen szempontú összefoglalására. Dolgozatunk a funkció- és jelentésváltozásokra fekteti a hangsúlyt. A felsorolt mértékekkel kapcsolatosan azokat a momentumokat igyekszik megragadni, amelyeknek a révén az egykori mérték ma is él. Esetleg csak nevében, egy tárgyban, ami azonban már nem mérce; esetleg egy munkafolyamatban, tevékenységi sorban, ami azonban ma már nem mérés. Dolgozatunk a funkció- és jelentésváltozások bemutatása, elemzése révén a népélet egyik részletét kívánja megvilágítani. A régi mértékek egy részének ilyen szempontú bemutatása más néprajzi tárgykörökkel is érintkezik. Elsősorban az árucserével, a piacok és vásárok életmódalakító tevékenységével, aztán a teherhordás kérdéseivel. Dolgozatunkban igyekszünk ezekre az összetevőkre is figyelemmel lenni.
