A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez

A TOKAJ-HEGY ALJ AI NÉMET TELEPÍTÉSEK TÖRTÉNETÉHEZ 293 3. kép. Hercegkút (Trautsonfalva) települése 1958. Dévai J. felv. Nézzük meg most azokat a forrásokat, melyeket a korábbi kutatók nem használtak. Először is itt van az említett felhívás-szerződés, mely valóban 1750. év májusában kelt és a rátkai iratok közül került elő

19

. Ezek után megnéztem az anyakönyveket Trautsonfalvára vonatkozóan és az első két halálozási bejegyzés így hangzik: 1750. Die 24 July Joannes Kristóff Svevus An. 21. 1750. Die 12 Aug. Catharina Teuflerin medis altér. Mindez azt bizonyítja, hogy az első telepesek már július végén megérkeztek. Ebben az évben (1750) összesen hét halálesetet jegyeztek be Trautsonfalván, ami a kimerítő út egyenes következménye. Az első gyermek az új faluban 1750. október 3-án látta meg a napvilágot (Stégért Mihály János, apja Stégért József, anyja Barbara) és még egy keresztelésre került sor ebben az évben. Az első házasságot 1750. november 5-én kötötték az új faluban (Wenczel József és Hauszer Mária). A következő évek .azt mutatják, hogy az anyakönyvi bejegyzések számát tekintve jelentősebb megtelepedett lehetett már Trautsonfalván. Az anyakönyvekben .azonban 1750—51-ben Károlyfalvának nincsen nyoma

20

. De van más forrásunk is, mely a korábbi telepítés mellett bizonyít. A sárospataki jezsuita rendház feljegyzéseiben (História Domus) 1751-ben .azt olvassuk, hogy a szomszédos község Trautsonf alva; sváb lakosainak .sváb nyelven tartottak istentiszteletet a pataki jezsuiták

21

. Hadd említsem meg a bizonyítékok között azt is, hogy 1751. július 10-én Trautsonfalván felszentelik az új temetőt, melyben elsőnek Maria Knechtint temették el

22

. A legdöntőbb azonban, hogy a telepítés pénz- és terménybeli