A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez

294 BALASSA IVÁN költségeit 1750—51-re számolják el. E szerint a svábok betelepítése 1546 25magyar forintba került. Ezenkívül adtak nekik 18 köböl tisztabúzát, 355 V

4 kobol kétszerest, 10 1/2 köböl árpát, 43 i/

4 köböl lisztet és 5 köböl borsot, hogy az új termésig valahogy kihúzhassák

21

'

1

. Ugy gondolom, hogy ennyi bizonyíték elegendő ahhoz, hogy Rátkát de elsősorban Trautsonfalvát 1750 nyarán telepített községnek tekintsük' Karolyfalvaval kapcsolatban az anyakönyvi bejegyzések is azt mutatják, hogy nem egyszerre települt az előbbi két községgel. Az első halálozási bejegyzés 1752-ből így hangzik: 3 Junio Joannes Carli 1 Anni Carolfal. Az első keresztelés* 1752. július 11-én jegyezték fel, az első házasságkötés is ugyanebből az évből kelt

27

'. Ezt az időpontot látszik támogatni Ravasz János megállapítása is, aki levéltári adatokra támaszkodva ennek a falunak a telepítését 1752. évre teszik Mindehhez járul még az is hogy a Sátoraljaújhelyi Levéltárban egy iratot találtam, mely megállapítja 1757. december 3-án, hogy a károlyfalviak Svábországból jött svábok és ok maguk építették fel Károlyfalvát. A velük kötött egyezséget L D Carolus Dujardin írta alá, Trautson herceg pataki jószágigazgatója A szerződés 1752. június 11-én kelt, német nyelvű és tíz pontot tartalmaz (tehát nem azonos a rátkai—trautsonfalvival). Ez egyik pont azt mondja hogy három éven keresztül a szolgáltatások alól felmentést kapnak ezek az evek 1753—55 között voltak. A vármegye által kiküldött bizottság azonban megállapította, hogy a lakosok olyan szegények, hogy ha még két 4. kép. Utcasor Hercegkúton. Dévai J. felv.