A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez

292 BALASSA IVÁN másokhoz viszonyítva egyáltalán nem volt előnyösnek mondható. Éppen ezért, ahogy az eddigi adataim mutatják, nem sikerült kétszáz családot egyszerre összeszedni, illetve a letelepülés helyén megtartani. Amint láttuk, a felhívás, amit mondhatunk egyezségnek is, mert későbben így hivatkoznak rá a rátkaiak — Bécsben, 1750. május 26-án kelt. Az eddigi irodalom és feljegyzések jórésze azonban Rátka, Trautsonfalva (Hercegkút) és Károlyfalva letelepítését 1754-re teszi és a köztudatban elsősorban ma is ez él. Vajon valóban ilyen hosszú idő telt el a felhívás— egyezség és a megtelepedés között? Lássuk a letelepülés idejére vonatkozó legfontosabb forrásokat. Szirmay Antal, Zemplén megye nagy ismerője azt írja, hogy a herceg 1754-ben Sárospatak határából egy nagyobb részt kanyarított ki és a Svábországból ide hozott (ex Sueuico) parasztokat itt telepítette le. Szinte ugyanezt mondja el Károlyfalváról is, melynek alapítási évét ugyancsak 1754-re teszi és megjegyzi, hogy a nevét Trautson herceg fia után kapta. Rátkáról a nevezetes zempléni krónikás azt mondja, hogy valamikor nevezetes magyar hely volt, de a különböző háborúk alatt teljesen kipusztult. Ezért 1754-ben Trautson herceg a Sváb-kerületből (Ex circulo Sueuico) új telepeseket hozatott és azokkal szállatta meg a három községet

10

. Ezután nem csodálkozhatunk, hogy a későbbi irodalom teljesen átvette Szirmay megállapítását, s Borovszky Samu így ír Trautsonfalváról: „A Rákócziak uradalmához tartozott, hova Herceg Trautson János 1754ben németeket telepített." Majd egy másik helyen összefoglalóan így ír ezekről a falvakról: ,,E telepek közül Rátka eredetileg tősgyökeres magyar falu volt és a török világban pusztult el. Ebbe a faluba, valamint Károlyfalvára, herceg-Trautson 1754-ben kathólikus vallású svábokat telepített"

11

. A Fata arcis Patak c. névtelenül megjelent munkában is ezt olvashatjuk: „Baro Dujardin 1754-ben alapított Károlyfalvát és Trautsonfalvát Svábországból a Schwarzwaldból hozva telepeseket"

12

. Nem csoda hát, ha az új és egészen új munkákban is azt találjuk, hogy ,,A tulajdonképpeni telepítés éve 1754"

1;!

. Vannak azonban olyan újabb munkák is, melyeik a telepítés évét valamivel korábbra teszik. ,,1752-ben, Sárospatak területéről a herceg két helyen is kiszakított egy-egy részt s e területen németek benépesítésével Trautsonfalvát (ma Hercegkút, 2. kép) és Károlyfalvát alapította"

14

. Oláh József szerint „csaknem kizárólag német kolónusokból alakult Trautsonfalva (ma Hercegkút), továbbá Károlyfalva" (1750)

15

. Lengyel Imre megállapítja, hogy az általa felsorakoztatott adatokból „arra lehet következtetni, hogy a telepítés első hulláma 1750-ben érkezett Rátkára"

16

. Az új adatok néhány régebbivel együtt a korábbi betelepülés mellett tanúskodnak, fgy a Kaszner—Kozma-féle érdekes kézirat a Sátoraljaújhelyi Állami Levéltárban, mely a betelepülés évét 1750-re teszi Rátkával kapcsolatban és megállapítja, hogy Trautson herceg „50 urbális féltelkes gazdát szállított Rátkára Németországból"

17

. Pesty Frigyes Trautsonfalváról ezeket mondja 1864-ben: „E község dicsőén uralkodott Mária Terézia korában 1750

dlk évben települt, s úrbéri viszonyokat nyert. Elődei Nagy Német Honból Schwarzwald nevű Herczegségből hozattak be"

18

.