A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez

288 BALASSA IVÁN kötötték a felhaj tóval az egyezséget, név szerint Flack Ferenc Jánossal (Kays. Cameral Oberwalter), aki kötelezte magát, hogy saját költégén 150 német családot hoz a birodalomból Budáig, s ezért minden család után kap 4 forintot a Kamarától. A települők részére az udvari Kamara a következőket ajánlotta fel: minden települő paraszt 20 bécsi öl széles és 30 öl hosszú házhelyet, 30 bécsi hold szántóföldet, 6 hold rétet és szabad legelőt kap. Az épületfát a Sóhivatal mérsékelt áron adja, s azt a települők négyévi részletben fizethetik meg. Faizásra az úgynevezett Beregi erdőben jelölnek ki részükre területet, mégpedig ingyen és csak az erdő kipusztítását nem engedik nekik meg. Az utazás költségei fejében a Dunán le Budáig 1 forint fizetésére kötelezték őket. Budától Rakamazig ingyenes szállításukról a Kamara gondoskodott, minden amit magukkal hoznak, vám- és harmincadmentes. A települők csak katolikusok lehettek. Papjukat is hozhatták magukkal. A pap fizetését évi 150 forintban és 150 mérő gabonában, 15 akó borban, 15 öl fában állapították meg. A templomot és a paplakot a kincstár építteti fel. A települők kizárólag császári alattvalók és semmiféle más földesúrnak nem szolgálhatnak. Minden települő legalább 300 forint készpénzt köteles volt magával hozni. Az egésztelkes települők négy ökörrel vagy négy lóval 30 napi robot munkát végeztek és évi 12 forint adót fizettek. A féltelkest a tehernek csak felére kötelezték. A településtől számítva hat évig semmiféle adót nem fizetnek. Ami a robotot és tizedet illeti, az első évben ezt sem szolgáltatnak, a második évben azonban már fél robottal és fél tizeddel adóznak; a harmadik évben az egészre köteleztetnek. Flack meg is kezdte a toborzást ezen az alapon és csakhamar útnak is indított 30 családot, de korábbi földesuraik a további kivándorlóktól olyan magas elbocsátási összeget követeltek, hogy ennek lefizetése után nem tudták volna Magyarországon a meginduláshoz szükséges felszerelést megvenni. Flack a kamarához fordul és kéri, hogy a mainzi, trieri, pfalzi választófej edeleimhez, a badeni őrgróf hoz, a birokenfeldi és zweibrückeni herceghez a birodalmi kancellária bocsásson ki felhívást: ne akadályozzák a kivándorlókat, hiszen azok továbbra is őfelsége alattvalói maradnak. Ez a felsorolás azért is becses számunkra, mert ebből kiderül, hogy honnan származtak a rakamazi bevándorlók. 1729. szeptember 15-én meg is jelenik a felhívás, melyet a fentieken kívül még a darmstadti grófnak és a speieri érseknek is megküldték, szigorúan meghagyva, hogy a 2—300 családot bocsássák el, mert azok ezen túl is „őfelsége birodalmában maradnak"

6

. így aztán csakhamar benépesedett Rakamaz német telepesekkel, akik nemcsak határukat művelték meg, hanem a kamara uradalom számára a tokaji hegyen levő szőlőket is munkálták. Ma már ez a német telep teljesen elmagyarosodott és a nyelvet sem használják, így nem állapítható meg, hogy végeredményben is a feltehetően keverék nyelvből melyik nyelvjárás sajátságai maradtak meg.