A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez

A TOKAJ-HEGYALJAI NÉMET TELEPÍTÉSEK TÖRTÉNETÉHEZ 287 1. kép. Német telepek Tokaj-Hegyalján HOSSZÚUZl Sátoraljaújhely*!" KÁROLYFALVA • SIMA , HERCEGKÚT • Sa r.qspatakj JOZSEFFALVA •Abaájszántó •Tálya RÁTKA[1 •Szerencs Tokaja L_|. 1750 körüli" telepítés (beszélnek németül) | 1765-89 közötti telepítés (nem beszélnek németül) 9 magyar város vagy község adómentességet állapított meg. A nagy telepítők sorában megemlíthetjük Károlyi Sándort is, akinek szatmári birtokaira betelepített svábok száma elérte a 14 000-et. E telepítések nyomán a XVIII. századi magyarországi német telepeket svábnak nevezték, szemben a középkori eredetű szászokkal. A magyarországi telepítések e korszakban általában kétfélék: egyrészt kincstáriak, másrészt magán földesúri kezdeményezésűek. Amint látni fogjuk, vizsgált területünkön mind a kettővel találkozhatunk. Az általunk telepítés szempontjából vizsgált Tokaj-Hegyalj ára, illetve annak közvetlen környékére három, viszonylag jól elkülöníthető hullámban érkeztek a telepesek. Ezeket eltérő jellegüknél fogva külön tárgyalom. A rakamazi német telep Rakamaz a tokaji kamarai birtokhoz tartozott, de teljesen elnéptelenedett, ezért a kamara elhatározta németekkel való betelepítését. Meg is