A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez

A TOKAJ-HEGYALJAI NÉMET TELEPÍTÉSEK TÖRTÉNETÉHEZ BALASSA IVÁN A Herman Ottó Múzeum egyik, nemrégi kötetében Rátkáról (Zemplén m.) egy tanulmány jelent meg, mely a falu telepítésével kapcsolatban sok érdekes adatot sorol fel. A német telepítések történetét és annak következményeit jobban ímeg lehet érteni akkor, ha legalább nagy vonásokban áttekintjük az egész Hegyalját érintő ilyen vállalkozásokat, mert mint alább látni fogjuk, ezeket időben és jellegben jól el lehet különíteni egymástól

1

. A török háborúk befejezése után annyi ideje se maradt az elszegényedett országnak, hogy egy kicsit összeszedje magát, máris a Rákócziszabadságharc dicső, de sok szenvedést kiváltó évei következtek, s mikor az utolsó ellenállást is leverte az árulás és a Habsburg-dinasztia túlereje, az elnéptelenedett ország kétségbeejtő állapotra jutott. Mátyás király korában a magyarság négymilliót meghaladó számával a nyolcvanmilliót számláló Európa népei között igen előkelő helyet foglalt el. A XVIII. század elején azonban alig érte el hazánk lakossága a két és fél milliót. Ebből a magyarokat 47,5 százalékra tehetjük. Ugyanakkor Európa lakossága a számtalan háború ellenére is, a nagy XVII. századi visszaesés után 130 millióra növekedett. így ebben a magyarság még egy százaléknyit seim tett ki. Különösen néptelenek maradtak az alföldi, de általában a keleti megyék, ahol a török állandó betöréseivel sanyargatta a népet. A bécsi udvar politikája megakadályozta, hogy a magyar nemesség visszakapja korábbi birtokait. A hatalmas birtokokat az udvari emberek, kisebb-nagyobb hadvezérek, az udvar és a hadsereg szállítói szerezték meg. így a magyar föld többsége idegen kézre került. Az új földesurak többnyire csak puszta földet kaptak, s mivel valami hasznot szerettek volna abból látni vagy hamarosan túladtak rajta vagy telepeseket kerestek. Erre legalkalmasabbnak látszottak a német parasztok, mert az új földesurakhoz nyelvben, szokásban, gazdasági ismeretekben közelebb állottak, másrészt nagyobbrészt katolikusok lévén, az akciót az egyház is jó szem-