A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején
FELVIDÉKI GERILLAHARCOK A KÁROLYI-KORMÁNY IDEJÉN 235 vérontásért és zavarokért a csehekre hárítják a felelősséget. Ezt a jelentést Kassáról megküldték a miniszterelnökségnek, a hadügyminisztériumnak és a nemzetiségi minisztériumnak is. Ugyanaznap este 18 órakor öszszeült a kassai Nemzeti Tanács, amely kimondta, hogy ha a csehek Kassától nyugatra átlépnék a demarkációs vonalat, fegyveresen fog ellenállni. Ennek megfelelően december 16-án Margitfalvára elindult a kassai 9. gyalogezred két százada és két géppuskás szakasza, egy ungvári gyalogszázad, a bárcai géppuskás tanfolyam részlege (azonosak a már említett iglói géppusikásokkal), egy üteg tüzérség és egy páncélvonat 52 . Ezen a napon a csehek Iglót, Lőcsét és Késmárkot érték el. Rubint és Breit tudomása szerint december 17-én összecsapás volt Margitfalvánál, amely után a csehek visszafordultak Poprádra. Habár az említett szerzők helyzetjelentésre támaszkodnak., ütközetről sem Molnár, sem Medveoky, sem Jezek nem tud. Legfeljebb jelentéktelen járőrharcról lehetett szó. Az igaz, hogy a csehek erejük zömét visszavonták Poprádra, de páncélvonatukat Káposztafalván és őrségeiket a már megszállott helységekben visszahagyták. A valóság az volt, hogy december 15-én Lublót 500 lengyel katona szállta meg és Podolin felé vette útját. Emiatt kellett a cseh zömöt Poprádon központosítani. A köznép egy magyar helyzetjelentés szerint a csehekkel szemben indifferensnek bizonyult, inkább a bolsevizmus felé hajlott 52a . Podolinnál karácsony vigiliája előtt ütközet is volt a csehek és lengyelek közt. A kassai katonai kerületi parancsnokság hadikövetet küldött a Szepes megyébe behatolt lengyel csapatokhoz, hogy megtudja, mi a szándékuk. A lengyel parancsnok kijelentette, hogy meg akarja szállni Poprádot. Erre azonban már nem volt kellő ereje. December 19-én Margitfalvánál a 9. honvédezred két századát és a bárcai géppuskás tanfolyam részlegét másik két század, illetve részleg, az ungvári századot pedig az 5. huszár pótszázad 50 embere váltotta fel, míg az üteg és páncélvonat személyzete állásban maradt 5:$ . Itt kell megemlíteni a december 11-én Dvortsák Győző által Kassán proklamált független szlovák köztársaságot. A Dvortsák-féle szervezet voltaképpen nem volt más, mint egy asztaltársaság, amely a szlovák köztársaságot a kassai városháza közgyűlési termében, a nyilvánosság kizárásával deklarálta. A Dvortsák-féle kormányba egyes szlovák politikusokat tudtuk és megkérdezésük nélkül választottak be. A kassai katonai kerületi parancsinokságnak küldött egy utasítást, hogy ,,a szlovák köztársasági csapatokat ne helyezze el, hanem azokat az iglói Slovenská vojenská rada rendelkezésére bocsássa", azzal, hogy ,,a Szlovák Köztársaság fegyveresen föllép mindazok ellen, akik függetlensége ellen támadnak. Ezért utasítja a parancsnokságot, hogy csapatait harcra készen tartsa a csehek ellen". Aláírva: „Vybor Národnej slovenskej republiky." Molnár Miklós, Kassa város szociáldemokrata kormánybiztos-főispánja emlékirataiban, illetve adatgyűjteménye kommentárjában maga sem tartja komolynak a Dvortsák—Bulissa-féle akciót. Operettkormány benyomását kelti, amely érdemleges működést nem is fejtett ki 54 . Ugyancsak figyelmet érdemel Molnár Miklós kormánybiztos-főispán felszólalása a kassai Nemzeti Tanács december 16-i ülésén. Előadta, hogy a kaszárnyákban csökken a fegyelem, számos katona kijelentette, hogy
